Fekete sötét égen kerek képű hold ragyog Eltévedő sugara ablakomon bekopog. Hideg sárga fénye bejárja az egész szobát Megpihen az ágyam körül, s kacag egy jókorát.
Bohóc ül az ágyam fölött, őrzi álmom nyugalmát, Mellette a falon mulat Jánossy-Karnevál. A hold haloványan adja hozzá hangulatát Fényével világítva a mulatozók táncát.
Könnyed léptekkel, kedves mosollyal távozott, De holnap újra eljön, úgy határozott. A mulatságból nem marad ki, amíg csak lehet Hisz hamarosan elfogy, és várhat újra heteket.
Sokan ismerik Karinthy Frigyesnek a Tegezés című jelenetét, amely kitűnő szatírája annak, hogy az emberek milyen zavarban vannak mikor nem tudják, hogy tegeződjenek-e, vagy magázódjanak.
A tegeződés az angolban nem probléma, hiszen a te és az ön személyes névmás ugyanazzal a szóval van kifejezve. Félig meddig a francia nyelv is megoldja a tegeződést. Nálunk azonban ugyancsak nagy gond a tegeződés.
A gyerekek az iskolában természetesen tegeződnek, az is természetes, hogy a felnőtt tegezi a gyereket, a pedagógus az általános iskolásokat. Amíg gyerekek vagyunk ismeretlen felnőttet nem illik visszategezni.
A tegeződés a felnőtt korban úgy kezdődik, hogy az egyik fél indítványozza a pertu viszonyt. Hogy melyik fél azt nem nehéz kitalálni: az idősebb a fiatalnak, a nő a férfinak, a vezető a beosztottnak.
Az összetegeződés formái nem lényegesek, de gyakran kíséri koccintás egy pohár itallal. Egy baráti kézfogás is elegendő a viszony elkezdéséhez.
A tegeződés révén bizalmas kapcsolatba kerülünk a másik személlyel. Ezt a bizalmat nagyon kell őrizni a tegeződés során is. Nyelvünk nagyon gazdag a tegező fordulatokban, így módot ad árnyalati különbségekre is. A kellő tiszteletet megadhatjuk így is: "jó reggelt Pista bátyám", vagy "Légy szíves igazgató úr".
Nem szabad kiprovokálni az idősebbtől, vezetőtől, vagy hölgytől a tegeződést. Előbb alapos ismeretségre van szükség, ahhoz, hogy a kapcsolat megérjen a közvetlenebb megszólításra és társalgásra.
Üzemben, hivatalban, munkahelyen általában a nők tegezik egymást, hasonlóan a férfiak is. Ez alól természetesen kivétel a nagy korkülönbség és a beosztotti viszony.
A családon belül ma már elfogadott dolog a tegeződés, közeli és a távoli rokonainkat is szoktuk tegezni.
A tegeződés nem kötelező, de nem illik visszautasítani sem!
Épületfizikai szempontból a legkomplexebb hatás az állítható, külső zsalugáterrel érhető el, hisz télen lezárva plusz egy hőszigetelő rétegként is működik, míg nyáron a napsugárzás döntő hányadát kizárja. Ez a megfelelő nyári szellőztetési és besötétítési módszer olyannyira hatásos, hogy egy erősen megnyitott déli homlokzatú szobában is a szokásos használathoz képest 4-8 °C-kal lehet hűvösebb.
Az árnyékoló szerkezetek hatásáról érdemes megjegyezni, hogy a leghatékonyabb az ablaküveg elé, kívülre helyezett árnyékoló, spaletta, roló. Kevésbé hatékony, de a belső sötétítő függönynél, reluxánál még mindig lényegesen jobb megoldás a két üveg közé helyezett árnyékoló.
A természet által nagyon jól szabályozott "árnyékoló szerkezet" a lombos fa. Javasoljuk a déli, nyugati oldalra lombos fa telepítését, mivel, amikor az árnyékolásra nagy szükség van, akkor a lombozat jól árnyékol, míg télen, amikor szeretnénk, hogy a nap besüssön a házba, a lombját hullajtott fa beengedi a napfényt.
Az ablak megfelelő árnyékolása - ablaktáblával, reluxával - nagyban hozzájárulhat a szobahőmérséklet szabályozásához. A hőszabályozás ezen természetes, egyszerű és energiatakarékos módja hatékonyabb mint azt elsőre gondolná. Például egy napsütötte, akár 35 C-ra is felmelegedő tetőtéri lakás az ablakok lesötétítésével akár 26 C-os hőmérsékletre is lehűthető.
Kerülendő, hogy örökzöldek kerüljenek ilyen a déli oldalra, mert ugyan nyáron jó szolgálatot tesznek, de télen is leárnyékolják az épületet. Az örökzöldeket inkább a ház északi oldalán helyezzük el!
Ha nem is akar lemondani a klímaberendezésről, a megfelelő árnyékolás akkor is hozzájárul a légkondicionáló készülék optimálisabb működéséhez, jobb teljesítményéhez.
Ámulattal tekintett az ég felé, pillantása végigfutott az ódon kövekből épített templomtornyon egészen a keresztig, amelyből kísértetiesen, megmagyarázhatatlanul mintha fény áradt volna, amely arra késztette, hogy lehajtsa fejét és lassan elinduljon a kőből faragott bélletes kapu felé, amelyen belépve magába szívhatta azt a hűvös hit-szagot, amelyre már oly régóta vágyott, s amely mindig a szívéig hatolt, megtalálva benne valamit, amely egyfajta katarzissal töltötte el; és nem, a katarzist nem a gyönyörűen felújított orgona, a freskók, az oltárkép látványa váltotta ki, hanem az a mindig jelen lévő Erő, amelyet mintha az ősi falak sugároztak volna, amely beszoríttatott a hatalmas templomhajóba, emlékeztetve rá mindenkit, aki ide belép, hogy itt mindig jelen van, itt mindig megtalálja az ember azt, akit keres, az Egyetlent, akire ha nem is csodálkozik rá a mindennapjaiban, ezen a helyen megláthatja – igen, pontosan ez volt az, amiért idejött, és nem csalódott, megint nem csalódott – mosolyodott el, mikor a gyéren megvilágított főhajóban elindult a régi, kicsit kopott, a széleinél itt-ott rojtosodó piros szőnyegen a két padsor között, hogy térdet hajtson az oltár előtt és elmormoljon egy Miatyánkot; s az még csak eszébe sem jutott, hogy valahonnan, egy piszkosfehér kőoszlop mögül kutató szemek figyelik minden egyes mozdulatát.
Miért pont Hencidától Boncidáig folyik a sárga lé?
Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé – mondták egykor, ha óriási lakodalmat tartottak. A sárga lé olyan húslevest jelenthetett, amelyet sáfránnyal ízesítettek illetve színeztek.
A Hencidától Boncidáig kifejezést önmagában ’az ország egyik végétől a másikig’ értelmében is használjuk, leginkább a népmesékben.
A két falunév azonban nem kitalált, máig létező települések.
Hencida (eredetileg valószínűleg Henchida) Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól 13 kilométerre található. Boncida/Bonchida Erdélyben, Kolozs megyében, Szék közelében fekszik.
Hogy mi köti össze a két falut? Egyes elméletek szerint csupán a népmesékben kapcsolódtak össze a hasonló hangzás miatt.
A két falu azonban olyan távol esik egymástól, hogy felmerül a kérdés, ilyen távoli és jelentéktelen települések kinek a fejében, hogyan kapcsolódhattak össze.
Ez az oka, hogy más vélekedések szerint a kifejezésben Hencida nem a bihari falura utal, hanem a Bonchidával szomszédos településnek, Széknek a régebben még Hencidának, ma csupán Hencnek nevezett határnevére.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
