formátum féle2020.04.29. 18:57, magam2
minden ami érdekes lehet
csak egy gondolat…
tudod furcsa szerzet az ember, mert a vidámságának megvan az ereje ahhoz, hogy a félelem, a sértettség, a harag, a frusztráltság, a csalódottság, a depresszió, a bűntudat és a meg nem felelés érzéseit kiűzze az életéből... azon a napon éri el a vidámságot, amikor rájön, hogy mindegy, mi történik körülötte, akkor sem lesz jobb semmi, ha nem jókedvű...
formátum féle2020.04.29. 12:33, magam2
minden ami érdekes lehet
formátum féle2020.04.29. 12:32, magam2
minden ami érdekes lehet
egyperces...
Az utolsó tánc
Még nem kezdett el pirkadni, amikor a lányok úgy döntöttek, hogy ideje lesz már hazamenni. Túl sok volt a füstből, az italokból, a pasikból. Nem történt semmi érdemleges, „elütötték” a péntek estét.
Jó barátnők voltak, még a gimiből ismerték egymást. Régebben házibulikat rendeztek, de ez már a múlté. Ma már kiszabadulva az otthon zárt falai közül, bulizni járnak, mindig éppen a legmenőbb helyre.
A Duna illata érződött a kocsiban a leengedett ablakokon át. Az utakon nem lehetett embert látni, vagy csak itt-ott egy-egy járókelőt, akik álmosan botorkáltak haza a fárasztó éjszaka után. A neonok még égtek és a csend vastagon vette körül az alvó várost.
Jókedvük volt, nevetgéltek és kitárgyalták az éjjel történteket.
Kriszta vezetett, mellette ült Ági és Kriszta mögött Zsóka. A visszapillantóban látták egymást és grimaszokat vágva nevetgéltek. Jó kis buli volt! Kriszta elővett egy cigit és rágyújtott.
Zsóka lassan emelgette pilláit , a napfény vakítóan sütött be . Bántotta a szemét. Még nem tért magához teljesen, de a főorvos már ott állt az ágya mellett és megfogta a lány elernyedt kezét.
– Hogy érzi magát? – kérdezte
– Én…….hogy? Nyögdécselte és még mindig nem értette mi történt?
– Egyik hajnalban balesetet szenvedtek a hídon, emlékszik valamire?
Zsóka először nem értette miről van szó azt hitte, hogy ez egy álom csupán, egy rémálom, hiszen az előbb még együtt nevetgéltek az autóban.
– Hogy érzi magát? – ismételte meg a kérdést a főorvos.
Zsóka elgondolkodott, hogy is érezheti magát? Néhány napja került az intenzívre és végre magához tért.
– Jól – felelte megtörten, gondolom hamarosan hazamehetek! Mi van a többiekkel, Krisztával és Ágival? kérdezte alig hallhatóan. Nagyon gyenge volt még. Ők is itt vannak? Melyik kórteremben?
Ők nincsenek itt – válaszolt a doktor – ők máshol vannak.
Zsóka nem értette a választ, ezért rákérdezett!
– Máshol? Hol? Mi mindig együtt szoktunk hazamenni!
– Legyen erős Zsóka, a többiek sajnos nem élték túl a balesetet – felelt a doktor.
A lány megdöbbent a válasz hallatán és még nem jutott el a tudatáig, hogy mindkét lába térdtől hiányzik. Kriszta ülése vágta le a becsapódáskor. (MN)
formátum féle2020.04.29. 12:29, magam2
minden ami érdekes lehet
formátum féle2020.04.29. 12:28, magam2
minden ami érdekes lehet
tudtad…?
A Nemzetközi táncnap vagy A Tánc Világnapja április 29-én van. Ezen a napon az UNESCO egyik tagszervezetének, a Nemzetközi Táncbizottságnak a felügyelete alatt minden éveben a világ mindenféle táncát megünneplik.
Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balett művész születésnapjára rakták.
A Nemzetközi táncnap céljai közé tartozik a tánc népszerűsítése az általános felfogásban, és hogy arra ösztönözzék a kormányokat, hogy minél nagyobb teret szenteljenek a táncnak az oktatási rendszerben az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig.
Míg a tánc az emberi kultúra része annak történetének kezdete óta, hivatali jelenléte ehhez mérten világszerte alacsony. Prof. Alkis Raftis, a Nemzetközi Táncbizottságnak az elnöke táncnapi beszédében ezt mondta: „A 200 ország felének hivatalos szövegeiben nem is esik szó a táncról, s ennek a művészetnek a támogatására nincs külön alap létrehozva.” (világháló)
formátum féle2020.04.29. 12:26, magam2
minden ami érdekes lehet
formátum féle2020.04.29. 12:25, magam2
minden ami érdekes lehet
településeink…
Pély
Pély község Heves megye Hevesi járásában.
Fekvése
Heves megye déli csücskében, Budapesttől 130 km-re, a Tiszától 7 km-re nyugatra fekszik a közel 1700 lakosú település. Közúton Heves és Jászkisér irányából közelíthető meg, vasúton pedig a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon, Tarnaszentmiklós állomáson (kb. 8 km) keresztül. Területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az M3-as autópálya 30 perc alatt, a Mátra és a Bükk 40 perc alatt elérhető és a Tisza-tó mindössze 20 km-re (földúton 10 km-re) van tőle.
Története
A községtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Régóta lakott település, keletkezése 1234-re tehető a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először.
Kezdetben királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt, melyet II. András király1234-ben az Aba nemzetséghez tartozó Demeter királyi főétekfogónak és később dorogi főispánnak adományozott.
Pély lakói valószínűleg besenyők voltak, de a település a tatárjárás idején elpusztult lakóival együtt.
A 14. században a Necskey család birtoka lett, Zsigmond király azonban hűtlenségük miatt elvette tőlük, és 1403-ban Kompolthi István mesternek adományozta.
1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok:
Az 1546 évi adóösszeíráskor Losonczy Istvánt írták össze, mint Pély birtokosát.
1552-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredes és a Repeczky család volt itt birtokos.
1741-ben pedig a Nyáry család volt a település legnagyobb birtokosa.
A 19. század elején több birtokosé volt: így az Orczy, gróf Szapáry, gróf Eszterházy, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizn családok voltak a település birtokosai.
A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett.
A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot a Tisza szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvíz elvezető csatornák kiépítésével megszűnt. Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el. Az1946-ban megkezdett folyószabályozás emlékei még megtalálhatóak itt.
1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktábla ma is látható) 1878-ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőz szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe – ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Pély természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté. Ezen a területen egykor mocsár volt.
A szikesek
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található
Római Katolikus Templom
.jpg)
formátum féle2020.04.29. 08:04, magam2
minden ami érdekes lehet
ami összeköt...
formátum féle2020.04.29. 08:03, magam2
minden ami érdekes lehet
olvasó - sarok...
RÁTH-VÉGH István
MAGYAR KURIÓZUMOK
 A szerző az előszóban kifejti, hogy mit is jelent a szó: "kuriózum". Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy "ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli" és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek.
A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: "keményfejű magyar". Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betűösszefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt. Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január - zúzoros, február - enyheges, szeptember - gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először - a ma olvasójának is szórakoztatást, "kuriózumot" jelent a könyv elolvasása. (Legeza)
formátum féle2020.04.29. 08:01, magam2
minden ami érdekes lehet
a gazdám azt hiszi, hogy szeretek motorozni...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
