ki mivel érkezik, avval parkol...

Mit szólsz hozzá?

egyperces…

A templom egere

 

 

Egy padláson felejtett paplanban,

két éve születtem, a paplakban.

Szüleim, mint aféle szürke,

vándor mezei egerek,

sohasem kerestek kenyérre eleget.

Noha átrágták magukat ezernyi gondon,

nem várta őket se Párizs, se London.

De ki egy kisegér, hogy firtassa sorsát,

megbújva majszoltuk a lehullott a morzsát,

melyből mind kevesebb jutott,

miután jóanyánk csapdába futott.

Meggyászoltuk mind a templom hideg kövén,

Apám, én és hét gombszemű öcsém.

Ám a baj csőstől jön mondják,

hogy apám megfújt egy templomi ostyát,

utolérte végzete.

Talán ha hitt volna a karmában,

nem kódorog sajtért a kamrában.

Dehát az éhes gyomor csak korog,

a cirmos gyilkos kéjjel lecsapott,

apámból s a sajtból sem hagyva

egyetlen falatot.

Lám, így csikordult a végzet kereke,

és lett belőlem a templom árva egere.

(FM)

Mit szólsz hozzá?

mit lehet erre mondani...?

Mit szólsz hozzá?

tudtad…?

Budapesten a felfegyverzett munkások és a katonák tüntetésével kezdetét vette az "őszirózsás" forradalom.

1918. októberében IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, ami az éjszaka folyamán felkelésbe csapott át. A Nemzeti Tanácsot támogató felfegyverzett munkás- és katonatömegek elfoglalták a középületeket és elfogták a főváros katonai parancsnokát, követelték az önálló magyar köztársaság kikiáltását, megakadályozták egy menetszázad frontra indítását, kiszabadították a politikai foglyokat. 1918.10.31-én reggel győzött az őszirózsás forradalom, hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon. A katonák a sapkarózsa helyébe, a civilek a kabát gomblyukába őszirózsát tűztek, így teremtették meg a forradalom szimbólumát. Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. (ezenanapon.hu)

Mit szólsz hozzá?

ennéd...?

Mit szólsz hozzá?

településeink…

Nyirád

Nyirád község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

Nyirád a Dunántúl középső részén, a Bakony hegység délnyugati lábánál, Veszprém megye déli részén található. Ajka – Tapolca – Devecser – Sümeg városok által határolt terület középpontjában fekszik, mind a négy várostól kb. 15 km-nyi távolságra. Az Agár-tető északnyugati nyúlványainak tövében, a Kis-Bakony és a Deák-hegy alatt simuló lankás területen települt a község. A falu ÉK-i határában folyik a Kígyós-patak, és É-i határában egy halastó is található.

A nagy kiterjedésű községhatárt szinte minden oldalról erdő veszi körül. A régészeti lelőhelyek, az előkerült tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a település, illetve annak közvetlen környéke szinte ősidők óta lakott.

Története

Nyirád nevének eredetére kétféle magyarázatot ismerünk. A hivatalos szerint: a magyar nyír, nyírfa származéka. A köztudatban is ez a magyarázat él. Más véleményen van Zala megye legjobb ismerője, a megye történetének megírója dr. Holub József, aki azt írja, hogy a falu nevében egyik honfoglaló magyar törzs, a Nyír törzs neve él, akiknek ősi szálláshelye lehetett a mai róluk elnevezett Nyirád falu és vidéke. Első említése a XII. század elejéről való.

A helység neve 1272-ben Nerrad, 1531-ben Nyrrad, 1557-ben Nyrad, formában említődik.

A községtől északnyugatra, a Kígyós-patak bal partján, a Téglásnak nevezett határrészen talált középkori edénycserepek a XIV-XVI. századi falusi fazekasság termékei. Ezt a helyet a középkori Nyirád faluval azonosíthatjuk.

Nyirád község a XII. század elején a Kaplony nemzetség birtoka, Zlaudus püspök fivéréé, Mártoné és fiaié. Zlaudus püspök halála után IV. Béla 1236-ban Márton beleegyezésével Nyirádot a veszprémi püspöknek ítélte. Ez időtől kezdve az 1848. évi jobbágyfelszabadításig, majd 1945-ig a mindenkori veszprémi püspök birtoka, annak sümegi uradalmához tartozott.

1444-ben a zavaros és háborús időkben a Debrentei Hymfiak kifosztották és elpusztították a falut. A XVI-XVII. században a fejlődés megrekedt, majd elnéptelenedett a település.

Lakottan 1715-ben írták össze. A püspök – gróf Volkra János – a falut rácokkal, tótokkal és teknővájó cigányokkal telepítette be. Sokáig utcák vallottak a telepesek nemzetiségéről. A legrégebbi utcák a Tapolca-devecseri út két oldaláról nyíltak. Az úttól keletre két utca: Cigány, ma Alkotmány utca, Felszeg (Főszeg), ma Dózsa György utca, Gidina (Gidinium), ma Széchenyi utca. Külön települési egység volt a püspöki major zárt egysége.

Ebben a formában élhetett a falu népe kb. két évszázadon át. Ahogy bővültek, szaporodtak a családok – még a mai kép is mutatja – a régi házakhoz toldottak hozzá egy-egy újabb lakrészt vagy szobát, vagy újabb kis családi házat. Így jöhetett létre, hogy egymás mellé szorosan 2-3-4 családi ház is szorult egy vonalban, egy udvarban a gazdasági épületekkel együtt.

1778-ban 981, 1816-ban 1264 lelket számláltak. A XIX. század derekán számos járvány és elemi csapás sújtotta a falut: az 1837-es dögvészben az állatállomány mintegy fele odaveszett, 1849-ben, 1855-ben kolerajárvány tizedelte a lakosságot. 1855-ben és 1862-ben tűzvész pusztított. Ez utóbbi alkalommal 35 ház vált a lángok martalékává. A Rákóczi utcában ma is álló Szent Flórián fogadalmi kápolna - mely 1854-ben épült, legutóbb 1980-ban újították fel - ezekre az időkre emlékeztet.

Az I. világháború csatáiban 80 nyirádi lakos esett el.

A település lakói a XX. század első harmadáig főleg mezőgazdasági tevékenységből éltek. 1937-ben nyitották meg a falu határában az első bauxitbányát, mely gyökeresen átrendezte az itt élők életkörülményeit. A mezőgazdaságból - a bányászati tevékenység bővülésével - egyre többen vállaltak munkát a bányánál, s kezdett kialakulni az ipari munkásság.

A szovjetek 1945. március 26-án foglalták el a községet. A II. világháború helyi áldozatainak száma 54 volt.

A II. világháborút követően indult újra, illetve folytatódott nagyobb volumenű bányászat, s fokozatosan a férfi munkaerő több, mint 50%-át foglalkoztatta a bányavállalat.

Az idősebb generáció - és elsősorban a nők - kis parcellákon (5-20 hold) mezőgazdasági munkát végeztek szükségleteik kielégítésére. A települést körülvevő földek gyenge minősége (5-13 aranykorona), valamint a kisparcellák nem is tették lehetővé a piacra való termelést.

A települést 1950-ben Zala vármegyétől Veszprém megyéhez csatolták.

Az 50-es évek végére kialakult a munkaképes lakosság szakmai struktúrája, valamint a magyar iparosodó településekre jellemző kétlakiság.

Ebben az időszakban - tehát az 50-es évek első felében - a bauxitbánya vezetésének Nyirádra településével erőteljesen fejlődésnek indult a község. Felépült a falu nyugati határában egy lakótelep, mely már vezetékes ivóvíz- és csatornahálózattal lett ellátva.

Annak idején korszerűnek számító művelődési ház kezdte meg működését, és a települést ellátó üzlethálózat is kialakult. Megkezdődött az utak, utcák portalanítása, járdaépítés, valamint a felszíni csapadékvíz tervszerű elvezetése. A bányászattal egy időben, az aktív víznívó-süllyesztés következtében a település áradt kútjaiból az ivóvíz eltűnt. Bányakár terhére az úgynevezett öreg falu is vezetékes vízzel lett ellátva.

A település dinamikus fejlődésének időszaka 1953-tól az 1970-es évek elejéig tartott. A település lélekszáma a 60-as években tetőzött, amikor megközelítette a 2500 főt.

A település közvetlen környezetében a bauxitbányászat a 90-es évek közepén teljes egészében befejeződött, s e tény fokozottan sújtotta a lakosságot. Szinte nincs olyan család, aki ne lett volna kapcsolatban a bányavállalattal. Mindezek ellenére a munkanélküliség alacsony, viszont sok a viszonylag fiatal bányász-nyugdíjas.

Nevezetességei

- Nyirádi Motorsport Centrum- Egyik legkorszerűbb rallycross és autocross pálya Közép-Európában.

– Itt található Erzsébet királyné ércből készült szobra. – A szobor szomszédságában fakad egy soha ki nem apadó forrás. – A települést körülvevő, vadban gazdag Bakony-hegység délnyugati nyúlványa.

Nyirádi Sár-álló Természetvédelmi terület : A 2005. július 14. óta védett terület 360 hektáron fekszik a község határában. A területen botanikai ritkaságokat tartalmazó változó vízállású cseres-kocsányos tölgyesek, nyírligetek,kékperjés rétek, mocsárrétek és mészkerülő gyepek találhatóak.

Mit szólsz hozzá?

ami összeköt...

Mit szólsz hozzá?

 

Mit szólsz hozzá?

csak a tűzcsap ELÉ nem szabad állni, nemde...?

Mit szólsz hozzá?

KALENDÁRIUM

2019.Október 30.

időjárás ma:

Szerda reggel többfelé lehet szakadozott a felhőzet, viszont napközben nyugat-északnyugat felől újabb csapadékmező érkezik, így többfelé kell számítanunk újból esőre, kivétel csak az északkeleti országrész lehet. Az északi-északkeleti szelet többfelé kísérhetik élénk lökések. Hajnalra helyenként pára, köd is kialakulhat. Reggel -2 és +5, délután 6 és 13 fok között alakul a hőmérséklet. Balaton: 14 °C.

Ma Alfonz, Kolos, Fanni, Stefánia, Éneás, Aszter napja van.

Boldog névnapot!
 

Alfonz: Germán eredetű név, jelentése nemes, készséges, harcra kész. 
Január 23, Augusztus 1, Augusztus 2, Október 30, Október 31

Kolos: Régi magyar személynév. A német Klaus névnek a magyar formája, ez pedig a Nikolaus (magyarul: Miklós) név rövidülése. A Kolozsvár helynév első eleme is valószínőleg a Kolos személynévből származik. Jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló 
Február 5, Február 15, Március 10, Június 6, Október 30, November 8

Fanni: A Franciska és a Stefánia becézőjéből önállósult név. Más magyarázat szerint görög, szláv, német eredetű, jelentése virágkoszorú. 
Január 2, Január 16, Március 9, Október 30

Stefánia: Latin eredetű név, az István férfinévnek a latin Stephanus alakjából képzett női név. Jelentése virágkoszorú. 
Január 2, Január 16, Augusztus 20, Október 23, Október 30, November 28, December 26

Éneás: A görög mitológiai Aineiasz név latin Aeneas formájából származik, jelentse a Trójai hős neve, aki a rómaiak egyik őse lett. 
Február 27, Október 30, November 7

Aszter: Görög eredetű név, jelentése csillag. 
Január 17, Március 3, Április 28, Augusztus 23, Október 30, November 30

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Budapesten a felfegyverzett munkások és a katonák tüntetésével kezdetét vette az "őszirózsás" forradalom.

101 éve

1918. 10. 30.

 

Meghalt Edmund Cartwright brit feltaláló, aki a gépi szövőszék feltalálásával forradalmasította a textilipart.

196 éve

1823. 10. 30.

 

Daniel M. Cooper szabadalmaztatta a blokkolóórát.

125 éve

1894. 10. 30.

 

Megszületett Giuseppe Farina olasz autóversenyző, aki 1950-ben a Forma-1 első világbajnoka volt.

113 éve

1906. 10. 30.

 

Megszületett Ránki György, Kossuth-díjas zeneszerző.

112 éve

1907. 10. 30.

 

Megszületett Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.

102 éve

1917. 10. 30.

 

Meghalt Gárdonyi Géza író, újságíró (Egri csillagok).

97 éve

1922. 10. 30.

 

Meghalt Kálmán Imre zeneszerző, operett-író, karmester (Csárdáskirálynő, Marica grófnő).

66 éve

1953. 10. 30.

 

Novaja Zemlja térségében a Szovjetunió kísérleti hidrogénbomba-robbantást hajtott végre.

58 éve

1961. 10. 30.

 

A francia és brit alagútépítők találkoztak a La Manche csatorna alatt, a vasúti alagút építése során.

29 éve

1990. 10. 30.

 

Megszületett Francois Clouet francia festő.

499 éve

1520. 10. 30.

 

Megszületett Bölöni György Kossuth-díjas magyar író, újságíró.

137 éve

1882. 10. 30.

 

Örök nyugalomra helyezték Thököly Imrét miután hazahozták hamvait Törökországból.

113 éve

1906. 10. 30.

 

Meghalt Jean Henri Dunant Nobel-békedíjas svájci író, a Vöröskereszt megalapítója.

109 éve

1910. 10. 30.

 

Megalakult Csehszlovákia.

101 éve

1918. 10. 30.

 

 

Mit szólsz hozzá?