2011.11.28. 12:27, magam2
településeink…
Gégény
Gégény község Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében, az Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, a
Rétköz délkeleti szélén fekvő település. Ajak 13 km,
Nyírbogdány 12 km, Dombrád 11 km, Székely 7,5
km, Berkesz6 km, Nyírtass 6 km, Pátroha 5 km,
Demecser 4 km távolságra található.
Vonattal elérhető a Nyíregyháza–Záhony-
vasútvonalon.
Nevének eredete
Neve ismeretlen eredetű, lehet, hogy a „gége” közszó
képzős alakja, lehet személynév is.
Története
A település nevét egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt
adománylevélben említették először. Az adománylevél
szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és
Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai közül
kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény
birtokokat adományozva nekik. A falu tehát a
szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok
utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható –
Gégényieknek nevezték.
Az említett 1406. évi oklevélben az eredeti
adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és
leányági utódai osztozkodtak a birtokon. Az egyik
falura (Belgégény) a 14. század közepén –
feltehetően házasság révén – több, közeli faluról
elnevezett kisnemesi család (Lővei, Megyeri, Vajai,
Sényői stb.) is birtokjogot formált. A 15. században a
Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi
család egyik özvegyétől vétel útján jutott gégényi
birtokához.
1556-ban 8 dézsmafizető háztartása volt, mintegy
40-45 lakossal. 1588-ban az Ibrányiaknak 15, a
Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7
jobbágya élt benne.
A 16. század végén a falu még két különálló település
volt; ekkoriban már Külgégényt hívták
Egyházasgégénynek, a Megyery és Nyakas család
része ebben a faluban volt. A Várdai család 1611-ig –
míg fiágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta,
az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyári Pál
kapta meg. Másik felén a 15–16. században a
Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család
osztozott. 1618-ban hat földesura volt, 36
jobbágyházzal. Négy év múlva Nyakas György
egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként
használták. A 18. század elejére ugyancsak pusztává
lett a Megyeryek birtokrésze is.
1720-ban 4 telkes jobbágy és zsellércsalád lakta. A
jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak
közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg,
mellettük több birtokos (Mezőssy Tamás, Vay
Ábrahám és a Borbély család) kisebb részeket bírt
belőle; lakóinak száma 491 volt. 1870-ben 112 háza,
740 lakosa volt 4518 kat. holdnyi határán; 1910-ben
200 háza és 1500 lakosa volt.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a
magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei
Református templom.
Emlékpark.