formátum fele2021.01.31. 08:28, magam2
minden ami erdekes lehet
jó éjt...
Téli éjeken,
fagyos, fáradt estéken,
tavaszt álmodom.
(SzZs)
formátum fele2021.01.31. 08:27, magam2
minden ami erdekes lehet
Szaki bácsi mondta...
kibökte a visszajelző a benzinszűrőt, ezért okosan belepumpáltam a zámlit, nehogy beszóljon a rendőr...
formátum fele2021.01.31. 08:26, magam2
minden ami erdekes lehet
mert van ahol nem áll le a vasút, ha esik egy kis hó...!
formátum fele2021.01.31. 08:25, magam2
minden ami erdekes lehet
ötlet - sarok...
cipőakasztó "vállfa"?
Innentől persze nem váll-fa, de ha valakinek tetszik, akkor egyszerűen elkészítheti néhány drót-vállfából.
További kellékek: csípőfogó, festék-spray;
ha nem szeretnénk pőrén hagyni, akkor csomagolópapír csíkkal boríthatjuk.
(forrás: saifou.com)
formátum fele2021.01.31. 08:21, magam2
minden ami erdekes lehet
naaagy - zolás...!
formátum fele2021.01.31. 08:21, magam2
minden ami erdekes lehet
egy perc az egészségért...
Mustár
A mustárt évezredek óta ismerik és sokoldalúan használják. Neve a latin mustum ardens kifejezésből származik, ami égő mustot jelent. Az i.sz. I. században Plinius 40 mustáralapú gyógyszert sorolt fel. A középkori Európában azon kevés fűszerek egyike volt, amit a közemberek is megengedhettek maguknak.
Több fajtája is van:
Fehér mustár: kevésbé csípős, de konzerváló hatása kiváló.
Keleti mustár: Japán konyha használja ízesítőként.
Barna mustár: A nagybani termelésben a barna mustár kiszorította a feketét. Magvaik nagyon hasonlóak, de a barna kevésbé csípős.
Fekete mustár: jelenleg csak szórványosan termesztik
Gyógyászati felhasználás:
Az étkezési mustár fokozza a gyomornedv-elválasztást, javítja az emésztést. A mustármagos borogatás csillapítja az ízületi és reumatikus panaszokat. Az érzékeny bőrt ingerelheti! Vérnyomás csökkentő, béltisztító, gyomorbántalmakat csillapító hatása is ismert. Hánytató hatása van, továbbá vizelethajtó és serkentőszer. Vitamin tartalma miatt jótékonyan hat a hajra, körömre és a bőrre is. Pattanásokra is gyógyítóan hat.
Természetesen a gasztronómiában is széleskörűen használható:
A mustár többféle étel, saláták, hidegkonyhai készítmények, húsok ízesítésére alkalmas. Készülhet vele sokféle mártás, a tartártól a vadasig, pác, szósz.
Jól ellensúlyozza egyes húsok és halak sós ízét, könnyen emészthetővé teszi a zsíros falatokat.
Savanyúságokhoz is használható. Külföldön gyártott mustárok: dijoni, bordeaux-i, angol, német, amerikai, Champagne, vörös, mézes…
Recept: Mézes-mustáros sült hal
Hozzávalók:
3 evőkanál méz
3 evőkanál dijoni mustár
1 teáskanál citrom leve
4 darab lazacfilé
ízlés szerint bors
Melegítse elő a sütőt 180 fokra. Egy kis edényben keverje össze a mustárt, mézet, citromlevet, óvatosan ízesítse egy csipetnyi borssal. Kenje be az egyveleggel a lazacszeleteket, melyeket ezután helyezzen sütőlapra. Süsse kb. 20 percig. Akkor kész, ha a hal húsa teljesen omlóssá válik. Köretnek tavasszal epret és friss salátát kínáljon. De rizzsel is kitűnő kombináció.(világháló)
formátum fele2021.01.31. 08:20, magam2
minden ami erdekes lehet
formátum fele2021.01.31. 08:19, magam2
minden ami erdekes lehet
csak egy gondolat…
tudod furcsa szerzet az ember, mert minden életkorának megvannak a maga szépségei, örömei, de ezeket legtöbbször nehezen, vagy késve ismeri föl…
formátum fele2021.01.31. 08:18, magam2
minden ami erdekes lehet
kisfiam, merre vagy...?
formátum fele2021.01.31. 08:15, magam2
minden ami erdekes lehet
egyperces…
Ma jó napom van
A sürgősségin eltöltött gyilkos tempójú műszakok után általában kimerülten, görnyedten vonszolom magam hazafelé, de ma emelt fővel és ruganyosan lépkedek, mintha apró légpárnácskák lennének a talpaim alatt. Ez az állapot annak köszönhető, hogy munka közben meglehetősen ritka élményben volt részem: sikerült megmentenem egy ember életét. A szürke rutinfeladatok egyhangú sorában a maihoz hasonló eset egyenesen kitüntetésszámba megy.
Amikor a mentősök behozták az ambulanciára az eszméletlen, negyvenes nőt, még nem sejtettem semmi különöset, de rövidesen a mentőtiszt szavaiból egy elképesztő történet kezdett kibontakozni. Hiába, az élet néhanapján olyan helyzeteket képes teremteni, amelyek felülmúlják bármely őrült író beteges fantáziáját is.
A szerencsétlen asszony öngyilkosságot kísérelt meg, de nem akárhogyan, hanem eléggé komplikált módon. A „kísérletezők” mindennap, minden műszakban stabilan ellátnak munkával, és sokszor már másnap nem emlékszem a nevükre vagy arcukra, de ezt az esetet, valószínűleg, egy jó ideig nem fogom elfelejteni.
Az asszony nem bízta a véletlenre a dolgot: kibontotta a gázbojler kivezető csövét, az égésterméket a fürdőszoba légterébe vezette, ezt követően bevett egy marék nyugtatót, befeküdt egy kád forró vízbe, és felvágta az ereit. Ráadásnak a végén egy működő hajszárítót is a vízbe hajított. De szerencséjére (vagy pechjére?) a bojler új volt, és kevés szénmonoxidot termelt, a nyugtató kevésnek bizonyult, a sebeket rossz helyen ejtette magán, az olcsó kínai hajszárító pedig, ahogy vizet ért, azonnal kicsapta a biztosítékot.
Az önmaga ellen fordult gyilkos indulatára sem a családja, sem a környezete nem tudott magyarázatot, egyetlen támpontot a rövid búcsúlevél jelentett: „Nem akarok szegényen és öregen meghalni!”– írta benne. Sem egyéb oka, sem előjele, sem elfogadható indoka nem volt szörnyű tettére. Férje és gyermekei értetlenül, megrendülve ácsorogtak a folyósón egész éjjel, de reggelre sem lettek képesek felfogni a helyzetet.
Hosszú órákig dolgoztunk rajta, míg végül nagy nehezen sikerült stabilizálni az állapotát. A sebeit összevarrtuk, pótoltuk a vérveszteséget, kimostuk a gyomrát és a tiszta oxigén segítségével kiszellőztettük a szervezetéből a szénmonoxidot. A feladat nem bizonyult egyszerűnek, mert mindezeket nagyon gyorsan és egyszerre kellett elvégeznünk. Kemény menet, szép mérkőzés volt, bravúros megoldása egy nem mindennapi esetnek.
Ezért vagyok most elégedett és egy kicsit talán büszke is, ezért lépkedek a sötét és hideg utcán úgy, mint egy győztes. Ma jó napom van. Csak ne lenne a lelkemben ülő apró tüske, melyet a betegem utolsó mondata döfött oda.
Műszak végén, búcsúképpen, jobbulást és jó egészséget kívántam neki, de az asszony vádló tekintettel végigmért, és végül, a sípoló oxigénmaszktól alig érthető hangon, rekedten a következőt suttogta:
– Hiába fáradozott, doktor úr! Nem tudnak megállítani, a következő biztosan sikerül!
Hazafelé tartok a sötét őszi utcán, rugdosom a színes levélkupacokat, és egyre azon jár az agyam, hogy örömöm vajon jogos-e, van-e okom a büszkeségre, és van-e a munkámnak bármi értelme?
Elbizonytalanodtam. Ma csakugyan jó napom van?
(B.L.Torkin)
|