Abod minden bizonnyal az 1200-as években már létező település. Egy 1300-ban keletkezett oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtok Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű apa jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyitő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az Aba nemzetségSzent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod, Heves vármegyében.
A 16. század közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott. Abodot a török 1576-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az 1577-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti). 1690-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a 19. század közepéig. Az 1690-es évek végi betelepülés során szláv (ruszin) közösség települt meg a faluban. Ez a tény nem zárta ki egy második, sőt harmadik betelepülési hullámot.
Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: "… tótok a' a múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kedtek". A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a 18. század közepéig elhúzódott. A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány is nagy károkat okozott.
A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: " …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkos faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu."
A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszertíteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok. Meg kell említeni, a község volt szénbányáját, a Czekeházy kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát. Az idősebbek még beszélik a faluban, hogy az 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer mely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.
Népcsoportok
A településen a lakosságának 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású [2] emberek alkotják.
Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs. Valakinek lenni a semmiből. Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami szinte lehetetlen.
Az író legnagyobb sikerét ezzel a regényével aratta. A bűnügyi történetet briliáns technika, feszültség, pergő bonyolítás és humor jellemzi.
A főhős, Frank Chambers, huszonéves, jóvágású világcsavargó. Egy szép napon pénz nélkül, éhesen, lerongyolódva érkezik a Két Tölgyfához címzett autós-restihez. A vendéglő gazdája, a görög Papadakis felajánlja az ügyesnek látszó fiatalembernek, hogy álljon be hozzá mindenesnek. A szabadságot mindennél jobban kedvelő Chambers - miután belakott a görög ételekből - már-már nemet mond, de hirtelen megpillantja a tulaj szépséges feleségét, s mindjárt belehabarodik - így hát marad. A két fiatal első pillantásra szerelemre lobban, s ettől kezdve csak az foglalkoztatja őket, hogyan tudnának megszabadulni a hájas görögtől, hogyan tudnának egymásnak, egymásért élni.
A kítűnően bonyolított mese segítségével bepillanthatunk a harmincas évek Amerikájának társadalmába, a törvények labirintusába, a közös bűn által felidézett végzet szigorú koreográfiájába. A műfaj élvonalába tartozó regény lebilincselően izgalmas, a szereplők és a szituációk ábrázolása lélektanilag hiteles.
Móric : Latin eredteű név, a Mauritius névből származik, ez pedig a Maurus továbbképzése jelentése mór, szerecsen.
Ottó : A német Otto névből származik. Ez az Ot- kezdetű, germán eredetű nevek önállósult becézője. Jelentése birtok, vagyon.
Tamás : A héber eredetű bibliai név, a Teomo névből származik. Jelentése iker. A görögök Thomasz formában vették át, jelentése csodálatos.
Mór : A Móric XIX. századi rövidüléséből származik. Más magyarázat szerint a Maurus rövidüléseként tartják számon. Jelentése mór, szerecsen.
Emerita : Latin eredetű név, jelentése érdemes, derék.
------------------------------------------
1910 (99 éve történt) Megszületett Faludy György költő, műfordító.
1791 (218 éve történt) Megszületett Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mező fogalmának megalkotója.
1827 (182 éve történt) Joseph Smith amerikai vallásalapító megalapította a mormon egyházat, az "Utolsó Napok Szentjei"-nek (mormonok) első elnöke lett.
1903 (106 éve történt) Italo Marchiony szabadalmaztatta a fagylalttölcsért.
1929 (80 éve történt) Újpesten megszületett Váradi Hédi színésznő.
1960 (49 éve történt) A Mali Köztársaság nemzeti ünnepe
1949 (60 éve történt) A Szovjetunió végrehajtotta első sikeres atombomba kísérletét.
2004 (5 éve történt) Budapesten megszervezték az első Critical Mass kerékpáros felvonulást az Autómentes Nap alkalmából.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
