Ember, áron alul maradt a Piacgazdaságban. Zsákban nem vittel fel Isten a Dolgát. Korlát a szabadságtalanság, kapaszkodni benne mégsem tudott. Bukott lefelé a Jogálomásra. Másra lõtte a fele Lõséget. Bõséget imitálva szegély maradt. Sarat hagyott maga után. Sután változtatni próbált: Ló-bált rendezett az utcán. Murván két pár lóláb táncolt, árkot sáncolt, láncot számolt. Rászóét három táltos báró: „Ráró! Kár volt megbotlani! Kotlani kellett volna bajodon, hajódon még emelt is volna az ár. A Zár, tojásnak héja, felpattant volna, s szólhatna dal a Titok Nyitjáról.” (Itt jár jól, aki tovább nem olvassa.) Hassa át a Tudatot a Múlt, tanult volna belõle se élõ, se holt. Sehol nem kell félni! Élni tudni kell! Siker visz fel az Égbe. Végregajtják szándékait a Véletlenek. Tétlenek, akik mindig úgy tesznek, hogy tesznek valamit. Szavait jegyezzék meg e sorok írójának. (Bírójának róják fel, hogy még mindig él.)
Ha valaki vagy valamilyen esemény éppen jókor jelentkezik az életünkben, és segítségével közelebb kerülünk céljainkhoz, akkor mondjuk, hogy az illető vagy az esemény kapóra jött. A kifejezés eredetének megfejtésében ismét O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyve volt segítségemre.
E kifejezés is népi labdajátékban gyökerezik. Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára című munkájában a kapó címszó alatt ez szerepel: „a labdajátékban ütés, mely után a labdát megkaphatni, mielőtt a földre esnék”. Mai nyelvre fordítva olyan ütés, ami a másik játékosnak szinte pontosan a kezébe juttatja a labdát, az könnyen megfogható, kapóra jön.
Amint a játékban a könnyen elkapható labda, úgy az éppen megfelelő időben vagy módon érkező személyek és események is örömet, jó érzést okoznak. Így érthető, hogy a játéknyelvi kifejezés átvitt értelemben átkerült a mindennapi szóhasználatba is.
"Valaki megrágalmazhatta Joseph K.-t, mert soha semmi rosszat nem tett, reggel letartóztatták." Így kezdődik a regény, és Joseph K.-nak, egy bank lelkiismeretes cégvezetőjének (alteregó? életrajzi én?), fura vesszőfutása, kapkodó, céltalan védekezése (majd belenyugvása) a láthatatlan bíróság pere és ítélete ellen. Miért kell bünhődnie a főhősnek, hisz igyekvő hivatalnok, magánéletében példásan beosztó, szerény ember. Az egyik kommentár szerint az, hogy élete képletté lett, elvesztette a választás szabadságát. Mások emberi kapcsolatainak elsorvadására mutatnak rá. Úgy tetszik K. az emberek között sem találta meg helyét. Erre utal, hogy Kafka éppen csak felvillantotta, de homályban hagyta Elzával, édesanyjával, valamint Bürtsner kisasszonnyal és Hasterer államügyésszel való kapcsolatát. A világ felett a törvény uralkodik de K. nem tud róla, és így védelmet sem talál ellene. A nemismert törvény pedig groteszk és esendő alkalmazottai (detektívek, a pap, a kivégzők) útján érvényesíti akaratát. K.-t kizökkenti hétköznapjaiból a per, eleinte védelmet keres, de sehol sem talál. A dómban az egyik mellékszószékről a pap, aki vígasztalja, lényegében a bíróság tagja, tulajdonképpen a börtön káplánja. Joseph K. végül is leszűri a tanulságot: a hazugságot avatják világrenddé.
Kafka mitoszt teremtett. A láthatatlan bíróság több mint az államapparátus igazságszolgáltató szerve. Kegyetlen látomás ez a társadalomtól elidegenedett hatalom erőszak mechanizmusáról. A per a novellák mellett az író legnagyobb alkotása.
Ma Achilles, Viktor, Tóbiás, Bató, Bogdán, Viktória napja van.
Boldog névnapot!
Achilles : Görög, latin eredetű név, az Achillesz név s-sel ejtett, régi magyar formája. Jelentése a kígyó fia.
Viktor : Latin eredetű név, jelentése győző, győztes.
Tóbiás : Héber, latin eredetű név, jelentése Jahve jó.
Bató : Magyar eredetű név, jelentése buzogány.
Bogdán : Szláv eredetű név, jelentése Isten ajándéka.
Viktória : Latin eredetű név, a rómaiaknál a győzelem istenasszonyának a neve, jelentése győzelem.
---------------------------
1755 (254 éve történt) Bécsben megszületett Marie Antoinette, Mária Terézia császárné leánya, aki XVI. Lajos feleségeként Franciaország királynéja volt.
1766 (243 éve történt) Az észak-csehországi Trebnitzben megszületett Joseph Wenzel Radetzky gróf osztrák tábornagy, akinek custozai győzelme hírére id. Johann Strauss a "Radetzky-induló" című szerzeményt komponálta.
1892 (117 éve történt) Apatinban megszületett Ábrahám Pál zeneszerző, karmester (Hawaii rózsája, Bál a Savoyban).
1914 (95 éve történt) Egerben megszületett Illés György, kétszeres Kossuth-díjas operatőr, kiváló művész, aki több mint 100 filmben dolgozott.
1699 (310 éve történt) Párizsban megszületett a rokokó stílusirányzat kiemelkedő festőművésze, Jean-Baptiste Siméon Chardin, aki csendéleteket festett.