Vörös Dezső már nem is számolta, de legalább tizenötször húzott el az Alagút előtt. Mióta a felesége ráförmedt, nem talált ki a körforgalomból.
A Váralja látványa összeolvadt a Parlementével, a Margitsziget a Gellérthegygyel, s mindez a Dunával együtt végnélküli körvonallá egészült ki, ahhoz hasonlatosan ahogy az egymást váltogató nappalok és esték mosódnak egymásba.
Vörös Dezső összepréselt szájjal kapaszkodott felesége mellett a kormányba. Már nem is haragudott. Jó félóra telt el, mire a műszaki rajzolónak eszébe ötlött, hogy tenni kéne valamit, s egy hirtelen jött ötlettől vezérelve, kivágódott a Fő utca irányába.
A nálunk is honos közönséges vakondok (Talpa europaea) élete nagy részében magános állat. Ez alól egyetlen kivétel van: a párzási időszak, amely hazánkban márciustól júniusig tart. Ilyenkor a rendszerint rejtőzködő és szó szerint visszahúzódó hímek elindulnak, hogy megtalálják szívük választottját, azaz egy fogamzóképes nőstényt.
Keresés közben elhagyják föld alatti járataikat és nagyfrekvenciájú sipításokat bocsátanak ki, valamint idegen területeken fognak alagútásásokba. Rendszerint a nőstények is kimerészkednek alagútjaikból, hogy könnyebben találjanak párt maguknak. Ha két szerelmes hím botlik egymásba, akkor abból vad verekedés alakul ki, amely sérülésekkel is járhat. De az is előfordul, hogy a vakondhölgy nincs szerelmes hangulatban és elkergeti az arra járó udvarlót.
Hosszas keresgélés után a szerencsés vakondok rátalál szíve hölgyére. Ha a két mogorva lény elfogadja egymást, akkor megtörténik a párzás. De ezután nem tart soká a románc, a hím hamarosan visszatér otthona magányába.
A nőstény levéldarabokkal kibélelt fészekkamrát készít, ahol 4–6 hetes vemhesség után hozza világra 3–8 magatehetetlen, mindössze 3–4 grammos utódát. Nagyjából két hónapig szoptatja őket, majd tudtukra adja, hogy kívül tágasabb. A fiatal vakondokok életének ez a legveszélyesebb időszaka. Nemcsak ragadozók lesnek rájuk, de nincsenek biztonságban a területen élő más vakondokoktól sem.
Csak akkor nyugodhatnak meg, ha sikerül saját territóriumra szert tenniük, ahol elkészíthetik a maguk alagútrendszerét. Ivarérettségüket egyéves korukra érik el. Élettartamuk 3–5 év.
A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik. A város északi határában folyik a Gerje-patak. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. A legközelebbi nagyobb város keletre Cegléd (14 km).
Története
A település 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével. 2003 óta város.
Alberti története
Az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezeres még 1710-ben a Nógrád megyében fekvő Szalatnya községből (ma Szlovákia) felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de kimondott magyar családnevűeket is.
Irsa története
Neve a szláv "jelsa" magyarul égerfa szóbol vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből való, amikor az innen Bercelbe vezető utat említette egy oklevél.
1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is.
Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom a 18. századból, a paplak a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az albertievangélikus egyházban szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Tkács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első , fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokban Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. április havában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szelecky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 júl. 4-én fejezték be. A következő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező magasfeszültségű villamos áram fogadóállomása.
Ez a könyv Verne "történelmi" regényei közé tartozik. Ami más műveiben csak színező, élénkítő elemként van jelen, az ebben a munkájában középpontivá válik: elnyomók és elnyomottak harcát, a szabadságukért küzdők diadalát ábrázolja regényében, ezúttal a görög szabadságharcot választva témául. Az 1827-ben játszódó mű persze keveset árul el a szabadságharc valódi eseményeiből, mozgásaiból, nemcsak hősei fiktívek, az általuk megvívott tengeri csaták sem igaziak. A regény első része a szigetvilág bonyodalmas, szinte áttekinthetetlen viszonyaiba enged bepillantást: szabadságharcos görögök, a törökök zsoldjában álló hazaárulók, csak saját hasznukat néző kalandorok, tengeri kalózok és afrikai rabszolgavadászok, a török hatalomért becsülettel harcolók kusza összevisszaságában jelennek meg a regény expoziciójában, hogy azután e sokadalomból egyre inkább a főszereplők alakja bontakozzék ki. Nikolasz Sztarkoszé, a kegyetlen kalózé, aki szükségképp válik hazaárulóvá, a törökök kiszolgálójává; a hatalmas vagyonát a görög ügy elárulásával megszerzett bankáré, Elizundóé és leányáé, Hadzsinéé, valamint a leányba szerelmes fiatal francia tiszté, Henry d'Albaret-é. A leány, aki apja halála után mérhetetlen vagyon birtokába jut, igazi hazaszeretettől hajtva a rossz úton szerzett pénzt a szabadságharcosok megsegítésére fordítja. Erről azonban mit sem sejthet Sztarkosz, aki egyszerre kívánná megkaparintani a viruló ifjú hölgyet és a milliókat. A mű igen sok izgalom, kaland, csata stb után végül szerencsésen zárul. - Nem igazán jó, nem igazán jellemző Verne-regény, de az író kedvelői körében nem kevésbé népszerű, mint a nagy Verne-művek.
Ma Nándor, Sára, Pál, Péter, Frida, Laura, Friderika, Lúciusz, Alárd, Berény, Ferdinánd, Joel napja van.
Boldog névnapot!
Nándor : Régi magyar személynév, a nándor népnévből származik, a XIX. században felújították vagy újra alkották a nevet a Ferdinánd magyarítására. Jelentése dunai bolgár.
Sára : Héber eredetű bibliai név. Jelentése: fejedelemnő, hercegnő, uralkodó asszony. A Sarolta névhez nincs köze.
Pál : A latin Paulus névből származik. Jelentése: kicsi, kis termetű férfi.
Péter : Héber, görög, latin eredetű név, jelentése kőszíkla. Péter apostol neve a Bibliában eredetileg az arameus Kéfa, Kéfás volt, ennek görög fordítása a Petrosz név. A magyar Péter változat a névnek a latin Petrus formájából ered.
Frida : A Friede- kezdetű, illetve -friede végű germán eredetű nevek önállósult német rövidüléséből származik. Jelentése béke, védelem.
Laura : Latin eredetű, Laurentius magyarul Lőrinc férfinév női párjának, a Laurenciá-nak a rövidülése. A jelentése babérfa, babérkoszorú.
Friderika : Német eredetű név, a Friedrich férfinév latinosított alakjának a női párja. Jelentése béke hatalom.
Lúciusz : Latin eredetű, jelentése virradatkor született.
Alárd : Hermán eredetű név, jelentése nemes, kemény.
Berény : Régi magyar személynév, a török kabar törzsnévből származik, a Berend név alapszavából. Jelentése régi magyar törzsnévből.
Ferdinánd : Germán eredetű név, jelentése béke, merész.
Joel : Héber eredetű bibliai név, jelentése Jahve az Isten.
-------------------------------------------
1947 (62 éve történt) Budapesten megszületett Bánsági Ildikó színművésznő (Hány az óra, Vekker úr?).
1745 (264 éve történt) Dublinban 79 éves korában, elborult elmével meghalt Jonathan Swift ír-angol író és publicista (Gulliver utazásai).
1937 (72 éve történt) Cambridge-ben 66 éves korában meghalt Ernest Rutherford kémiai Nobel-díjas brit atomfizikus, aki elsőként hajtott végre mesterséges atommagátalakítást.
1944 (65 éve történt) Az október 6. óta tartó debreceni tankcsata a Szovjet Hadsereg győzelmével végződött, Debrecen felszabadult a német csapatok megszállása alól.
1950 (59 éve történt) Tibetet megszállták a Kínai Népköztársaság csapatai, a dalai láma Indiába menekült.
1953 (56 éve történt) Gyálon megszületett Janicsák István előadóművész.
1954 (55 éve történt) A Szuezi-csatornáról angol-egyiptomi egyezmény jött létre, amelyben Anglia kötelezte magát, hogy 20 hónapon belül kiüríti a csatornaövezetet, Egyiptom pedig elismerte a Szuezi-csatorna nemzetközi státusát.
1960 (49 éve történt) Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes embargót vezetett be.