nagyon tud...

Mit szólsz hozzá?

tudtad…?

 

Mióta korcsolyáznak?

Mint az az ősskandináv Frithiof-mondából kitűnik, a korcsolyát a vikingek már 700 esztendővel ezelőtt ismerték. Sőt hozzátehetjük azt is, hogy a korcsolya még korábban, már az őskorban is használatos volt. A közép- és észak-európai cölöpépítmények leletei között számos csontkorcsolya maradt ránk. Ez egyszerű marhacsontdarab, amit szíjakkal erősítettek a lábhoz.

És a mai acélkorcsolya kinek a találmánya?

Éppúgy nem tudjuk, mint azt, hogy ki találta fel a csontkorcsolyát. Egy bizonyos: az acél élű korcsolya Hollandiából került hazánkba. Talán a 17. században, a Hollandiát járt magyar diákok közvetítésével. Kezdetben persze ez igen egyszerű szerkezet volt. Sima falap, melybe egy vasélt vertek hosszában. A 19. században azután kialakult a ma is használatos korcsolyák valamennyi formája, fajtája. Sikerük oly nagy lett, hogy valóságos korcsolyaláz fogta el Európát. Korcsolyázott a német költő Klopstock és Goethe, de korcsolyázott a magyar reformkor nagy alakja, minden sportág igaz barátja: Széchenyi István is. Budapesten egyre-másra nyíltak a jégpályák, virultak a jégünnepélyek, és a korcsolyázás mind népszerűbbé vált. A városligeti jégpálya első korcsolyázó hölgyei között ott voltak Eötvös József lányai. (Bélley)

Mit szólsz hozzá?

piaci forgatag...

Mit szólsz hozzá?

településeink…

Pákozd 

Pákozd nagyközség Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A település és környéke kőkori, ókori és középkori régészeti lelőhelyekben gazdag terület. A magyar történelem két fontos, győztes csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet, valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb Csatája.

Fekvése

Pákozd a Velencei-hegység délkeleti, a Velencei-medencébe ereszkedő lankáin, a Velencei-tóészaknyugati kiszögellésénél fekszik, 125 méteres tengerszint feletti magasságban. A belterület délkeleti pereme a tóparttól mintegy 300–500 méterre húzódik, ezen a földsávon fut északkelet–délnyugati irányban az M7-es autópálya. Székesfehérvártól kelet–északkeletre, légvonalban 8, közúton 10 kilométerre, a kistérségi központtól, Gárdonytól légvonalban 6, közúton 11 kilométerre található.

A tipikusan szalagtelkes település belterületi utcái a Velencei-hegység délkeleti, 110–155 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő vonulatain futnak. Központi tengelyét az északkelet–délnyugati irányú Sukoró–székesfehérvári főút (Budai út), illetve az arra merőleges Bella-patak völgyülete adja. A belterület nyugati-északnyugati szomszédságában, a Karácsony-hegy, illetve az Ősi-hegy lankáin szőlőskertek, hétvégi telkek, illetve új építésű lakóházak sorakoznak (Karácsonyhegy, Suhogó), míg Pákozd északkeleti előterében, a Csíkmák-hegy és a Kanca-hegy irányában, a Pákozdi-ér völgyével párhuzamosan a 20. század utolsó negyedében kialakult településrész dinamikus fejlődése tapasztalható (Újtelep). Pákozdhoz tartozó fontos külterületi részek a település központjától 3 kilométerre keletre található Mészeg-hegyi katonai emlékhely, illetve a hajóállomással rendelkező Szúnyog-sziget.

Földrajza

A települést északról a Velencei-hegység alacsony csúcsai koszorúzzák, ezek nyugatról kelet felé haladva: Ősi-hegy (155 m), Karácsony-hegy (193 m), Tompos-hegy (240 m), Pogány-kő (241 m), Sár-hegy (226 m), Csíkmák-hegy (181 m), Kanca-hegy (152 m). Távolabbi magaslatok a Bika-hát (211 m), a Polák-hegy (202 m), a Pákozdvár (253 m) és a Sor-hegy (281 m). A Karácsony-hegy és a Sár-hegy között kanyarog a Velencei-tóba futó, 3,4 km hosszú Bella-patak völgye. A vízfolyás felduzzasztásával létrehozott, betonszegéllyel ellátott egykori Bella-fürdő ma árnyas fákkal szegélyezett tavacska, Bella-tó néven. A terület felszíni vízben szegény, Pákozd közelében három nevezetes forrás található: nyugaton a Zsellér-legelő Anikó-forrása, északon pedig a polák-hegyi Barlang-kút, illetve a pákozdvári Angelika-forrás. A Sár-hegy és a Pogány-kő lepusztult gránitfelszínén található a Magyarországon egyedülálló sziklaalakzatokat, az ún. ingóköveket felvonultatóPákozdi-ingókövek természetvédelmi terület. Ettől északra magasodik a már említett Pákozdvár csúcsa (253 m), amelynek közelében a Velencei-hegység kevés barlangjainak egyike, a Barczaházi-barlang található (az Angelika-forrás mellett).

A Kanca-hegyet keletről a 2,4 km hosszú Pákozdi-ér (vagy Kanca-hegyi-árok) ellaposodott völgye (Lapos) választja el a szomszédos községtől, Sukorótól. A településhez tartozik a Lapos keleti szegélyén magasodó Mészeg-hegy (160 m), itt található a Pákozdi Arborétum is.

Délről a Velencei-tó és az azt magában foglaló Velencei-medence zsombékos-mocsaras, helyenként ligeterdős lapályai övezik a települést. A Velence-tó nyugati, Pákozd–Dinnyés közötti nádfoltos részén terül el a Velencei-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület. A Szúnyog-sziget és a Gárdony partjaihoz közel eső Cserepes-sziget között vízi tanösvényt alakítottak ki.

Története

Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy új kőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozd vár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstarti urnatemető is a környékről. A késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken, s több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre azM7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során (bronztárgyak, kézműves műhelyek stb.).

Anonymus a 13. század eleji Gesta Hungarorumban említi, hogy a honfoglaló magyarok Százhalombattától („Centum Montes”, azaz Százhalom) Veszprém felé haladva a pákozdi hegy alatt ütöttek tábort („iuxta montem Pacostu”). A település neve feltehetőleg puszta személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján (vö. lengyel Pakost személynév, cseh Pakosta családnév). A település első írásos említése 1279-ből maradt fenn Pakazt, 1298-banPakazth, 1323-ban Pacazth alakban jegyezték fel.

1279-ben Péter veszprémi püspök itteni földjét átadta használatra Colynus mester veszprémi fő esperesnek, protonotáriusnak. 1323–1337 körüli időből ismert Pákozdi Pál neve, aki fehérvári kanonok volt, 1348-ból pedig már a település plébániájának említése is ismert. A török hódoltság alatt az İstolni Belgrad-i (Székesfehérvári) szandzsákhoz tartozott. 1593. november 3-án a településtől északra elterülő magaslatokon zajlott a pákozdi csata, amelynek során a Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezette magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét.

A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követően Pákozdban tartották Fejér vármegye nemesi közgyűlését 1711. május 5-én. Ekkor és a 18. században végig népes település volt, amelynek jobbágyai a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken folytattak extráneus gazdálkodást.

Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).

Pákozd a 2013-tól érvényes új szabályok alapján jogosult a nagyközségi cím használatára, amit 2013. augusztus 20-ánmegünnepeltek.  Az augusztus 20-i állami ünnep és a nagyközséggé válás alkalmából szobrot emeltek I. István magyar királynak, amihez a Nemzeti Kulturális Alap nyújtott támogatást. A szobor Rohonczi István alkotása.

Nevezetességei

Bronzkori földvár maradványai

Pákozdi Csata Emlékmúzeum

Emlékmű a Don kanyarban elesett katonáknak

Természetvédelmi területek

Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület

Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület

Gyurgyalagtelep

Anikó-forrás

Angelika-forrás

Bella-tó

Mit szólsz hozzá?

ami összeköt...

Mit szólsz hozzá?

olvasó - sarok...

 

Mario VARGAS LLOSA

LEVELEK EGY IFJÚ REGÉNYÍRÓHOZ

Mario Vargas Llosa hazánkban is a legnépszerűbb, legolvasottabb írók közé tartozik; művei élményszámba mennek gyakorlatlan-tanulatlan olvasók körében éppúgy, mint vájt fülű értők, irodalmárok közt, ám túlzott intellektualizmussal, a filozofémák, metafizikumok kedvelésével senki sem vádolta még. Regényeire inkább az életesség, a pontos ábrázolás, a vérbő humor és a véres tragédia jellemző, mintsem a gondolatok szikráztatása. Ezúttal azonban eminenter esztétikai, teoretikus művel állt elő, igaz, nem "egy az egyben" nyújt regényelméletet, hanem a közvetlen megszólalás, a levélműfaj keretében, ám ettől munkája semmivel sem kevésbé számít esztétikai-irodalomteoretikus műnek. Egy igen fiatal (tizenöt-tizenhat éves) ifjúhoz szólnak a levelek, valakihez, aki regényt szeretne írni, ám nem tudja, hogyan kezdjen bele. Vargas Llosa tizenkét levélben számol be ennek az ifjúnak a regény mibenlétéről, a nagy regények sajátosságairól, az alakok, a környezet, a konfliktus, a cselekmény stb. felépítésének-megteremtésének módozatairól, saját művei keletkezési körülményeiről, genezis és műkiteljesedés összefüggéseiről, az írás közben felmerülő legkülönbözőbb problémákról, akadályokról és nehézségekről, valamint ezek leküzdésének módozatairól, hogy azután az utolsó sorokban így valljon: "Kedves barátom! - mindent felejtsen el, amit a leveleimben olvasott. és lásson neki: írjon regényt!"
A kötet számos szempontból, többféle megközelítésben olvasható: kitűnő és élményszerű regényelmélet, izgalommal olvasható esztétikai szakmunka, de egyúttal remek vallomás is a regény műfajról, a világirodalom több nagy remekéről, végül legjobb bevezetés magának a szerzőnek a munkásságába.  (Legeza) 

Mit szólsz hozzá?

készítsük fel a gyerekeket az életre...!

Mit szólsz hozzá?

KALENDÁRIUM

2021.Február 28.
 

időjárás ma:

 Vasárnap is sok napsütésre számíthatunk, melyet csak átmenetileg zavarhatnak meg a felhőátvonulások. Csapadék nem várható. Az északi északkeleti szél sokat veszít erejéből, de még előfordulhatnak élénk lökések. Hajnalban -5 és +3, délután 7 és 12 fok között alakul a hőmérséklet.

Ma Ákos, Bátor, László, Éneás, Gábo napja van.

Boldog névnapot!

Ákos: Török eredetű régi magyar név. Jelentése: fehér sólyom. 
Január 2, Február 28, Március 31, Június 22

Bátor: Török eredetű régi magyar személynév. Az ótörök nyelvekben a jelentése hős volt. 
Február 28

László: A szláv Vladislav névnek magyar formája. Elemeinek jelentése hatalom + dicsőség. XIX. századi felújítása óta Szent László király tisztelete miatt is népszerű. 
Augusztus 28, Június 27, Május 4, Február 28, Augusztus 8

Éneás: A görög mitológiai Aineiasz név latin Aeneas formájából származik, jelentse a Trójai hős neve, aki a rómaiak egyik őse lett. 
Február 28, Október 30, November 7

Gábor: Héber eredetű bibiliai név, a Gabriel magyar alakváltozata. Jelentése: Isten embere, Isten bajnoka vagy "Isten erősnek bizonyult". 

Az evangéliumok és a hagyomány szerint Gábriel arkangyal Isten küldönce. Nevének jelentése más olvasatban: "én erőm: az Isten". 

A zsidó hagyomány szerint Gabriel választotta szét a Vörös-tenger vizét, amikor a zsidók Egyiptomból menekültek. 

Az iszlám úgy tartja, hogy Gabriel (Gibril, Dzsibril) az Igazság szelleme, aki lediktálta Mohamednek a Koránt. 

Gábriel egy Hold-arkangyal, őt úgy is hívják, hogy a születés arkangyala, mivel az ember születési folyamatát segíti elő. ő az, aki az evangéliumokban bejelenti Jézus születését a szülőknek. Amikor az ember megszületik, mindig vannak körülötte segítő lények, segítő angyalok, a születés angyalai. Ők a gábrieliták, Gábriel arkangyal tanítványai. A halál folyamatát, azt, hogy ott minden helyesen történjen, a michaeliták segítik elő. Amikor Gábriel arkangyal domináns, tehát amikor az ő hatása a legerősebb az emberiségre, akkor mindig egy nagyot lépnek elő a Földön az emberi tudományok. Őt a tudományok arkangyalának is hívják, mivel elősegíti a Földön a természettudományok fejlődését. Ezzel szemben Michael a szellemi tudományok, a szellemi tanítások fejlődését segíti elő. 
Február 28, Március 24, Szeptember 29

---------------------------------------------------------------------------------------------------------
 

Finnországban a Kalevala ünnepe.

1021 éve

1000. 02. 28.

 

Lánchíd felépítésének támogatására megalakult a Budapesti Hídegylet, gróf Széchenyi István kezdeményezésére.

184 éve

1832. 02. 28.

 

Megszületett Bugsy Siegel amerikai gengszter, aki megnyitotta az első kaszinókat Las Vegasban.

115 éve

1906. 02. 28.

 

Megszületett Szvetlána Allilujeva, Sztálin leánya, aki amerikai állampolgárságot szerzett.

95 éve

1926. 02. 28.

 

Először közvetítettek kosárlabda mérkőzést a televízióban.

81 éve

1940. 02. 28.

 

Háborús főbűnösként kivégezték az 54 éves Imrédy Béla volt miniszterelnököt.

75 éve

1946. 02. 28.

 

Először született gyilkos bálna fogságban, Los Angelesben.

44 éve

1977. 02. 28.

 

Meggyilkolták Sven Olof Joachim Palme-t Svédország miniszterelnökét.

35 éve

1986. 02. 28.

 

Megnyitották a Westminster Apátságot.

955 éve

1066. 02. 28.

 

Megszületett Kertbeny Károly műfordító, bibliográfus. Petőfi verseit az ő fordítása tette ismertté külföldön.

197 éve

1824. 02. 28.

 

Meghalt Beszédes József vízépítő mérnök.

179 éve

1852. 02. 28.

 

Eladósodva és magányosan meghalt Alphonse Marie Louis Prat de Lamartine francia költő, külügyminiszter.

152 éve

1869. 02. 28.

 

Megszületett Somlay Artúr kétszeres Kossuth-díjas színész, színészpedagógus (Valahol Európában).

138 éve

1883. 02. 28.

 

Meghalt gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.

122 éve

1899. 02. 28.

 

Megszületett Vígh Tamás (visegrádi életfa).

95 éve

1926. 02. 28.

 

Mit szólsz hozzá?

"ajánlom,hogy legyen benne egy kis bélszín..."

Mit szólsz hozzá?

a nap mondása:

 

nekem a boksz olyan, mint a balett, eltekintve attól, hogy nincs zene, nincs koreográfia, és a táncosok ütik egymást…

 

. 

 

Mit szólsz hozzá?