agyment - ötlet...

Mit szólsz hozzá?

 

egészség – perc…

A szárazszeműség

Ég a szeme? Néha elhomályosul a látása, amely pislogásra javul? A szárazszeműség (keratoconjunctivitis sicca) nagyon gyakori betegség, hazánkban - különböző mértékben - a népesség 10-30 százalékát érinti.

Normális esetben a könny szerepe a szem kötőhártyájának, szaruhártyájának védelme a külső behatásokkal szemben. A szárazszem betegség olyan tünetcsoport, melynek oka a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű könny. A könny mennyisége lehet kevés azért mert kevesebb termelődik, vagy azért mert fokozott párolgás miatt sok vész el.

Milyen panaszokkal jár a szárazszem-betegség?

A betegségcsoporton belül a tünetek tekintetében nagyon nagy különbségek lehetségesek - különböző súlyosságú változatok léteznek.

Égő érzés, viszketés, szúródás, fájdalom.

Idegentest érzés - mintha valami belekerült volna a szemrésbe.

Fénykerülés, fényérzékenység.

Pirosság.

Időnként jelentkező homályos látás, mely pislogásra javul.

Jellemző panasz, hogy a betegek úgy érzik, mintha homok lenne a szemükben.

Tényezők, melyek fokozhatják a kellemetlen tüneteket, panaszokat:

Túl hideg és meleg hőmérséklet.

Száraz, poros, füstös levegő.

 

 Túlzott tévénézés, számítógép használat - fokozott figyelem, kevés pislogás miatt.

Légkondicionálók, ventillátorok túlzott használata - gyorsabb párolgás, szárító hatás miatt.

Fűszeres ételek fogyasztása.

Bizonyos gyógyszerek csökkentik a könnytermelést: vérnyomáscsökkentők, migrén ellenes szerek, fájdalomcsillapítók, egyes vízhajtók, hormonális készítmények (ösztrogén), egyes zöldhályog ellenes szemcseppek.

Szemészeti vizsgálatok a diagnózis felállításához

A kötőhártya és szaruhártya épségét úgynevezett réslámpás vizsgálattal állapítja meg a szemész szakorvos.

A hámsérülés kimutatására különböző festési eljárások - fluorescein, lisszamin zöld, bengál vörös stb. - alkalmasak. 

A könny mennyiségének mérése szűrőpapírcsík segítségével (Schirmer-teszt).

A szaruhártyát védő "könnyfilm" stabilitásának megítélése fluorescein festéssel - BUT (break up time - könnyfilm felszakadási idő).

A szárazszem-betegség kezelése: néhány alapelv

Cél a beteg tüneteinek, panaszainak megszűntetése - a könny pótlása. A kapható műkönny készítmények "pótszerek" és nem gyógyszerek. A terápiának mindig személyre szabottnak kell lennie. A dózis, használati gyakoriság tekintetében nagy egyéni különbségek is előfordulnak. Van aki csak naponta egyszer használ cseppet, van aki óránként.

Első lépés a káros környezeti faktorok lehetőség szerinti megváltoztatása.

Ezt követi a könny pótlása, a szem nedvesen tartása. Különböző hatóanyagú cseppek, gélek, kenőcsök vannak forgalomban.

A kiválasztásnál számtalan tényezőt kell egyszerre figyelembe venni. Igazából nincs jó vagy rossz gél, mindenkinél más-más ami hatásos.

Érdemes először az egyszerűbb cseppeket kipróbálni, nem mindig a drágább csepp a hatásosabb. Hatástalanság esetén válthatunk gélekre és olyan cseppekre amelyek a könnyel érintkezve géllé válnak.

A gyakori és hosszas kezelés miatt a készítményekben található tartósítószer amellett, hogy allergizálhatja a pácienst, a szárító hatás miatt irritálja az egyébként is érzékeny szemet.

Ilyenkor érdemes tartósítószer nélküli "egy adagos" készítményeket és olyan cseppeket használni, amelyekben a tartósítószer a könny hatására lebomlik.

Gyulladás, bakteriális fertőzés esetén természetesen gyulladáscsökkentő és antibiotikum tartalmú szemcsepp használata is elengedhetetlen.

A maximális kezelés mellett is fennálló jelentős panaszok esetén átmenetileg párakamrát, úszószemüveget is használhatunk, esetleg műtéti úton zárjuk átmenetileg vagy véglegesen a könnypontokat. A szaruhártya védelme terápiás kontaktlencsével, vagy legújabb módszerként amnionmembrán fedéssel történik.

(Dr. Papp Júlia, szemész)

Mit szólsz hozzá?

 

Az emberi butaság

Mit szólsz hozzá?

 

csak egy gondolat…

 

tudod furcsa szerzet az ember, mert életének igazán nagy dolgai az apró rezdülésekben érhetők tetten…, ha nem figyel az alig észrevehető, apró örömökre, az élet szépségének legjavát veszítheti el…

 

 

 

Mit szólsz hozzá?

a jövő palackpostája...

Mit szólsz hozzá?

 

egyperces…

Tűzcsap

 

– Ez pedig itt kék – mondta a piros ruhás férfi.
– Dehogy! Ez zöld – állította a sárga ruhás fiú.
Mindketten úgy meredtek a szóban forgó tűzcsapra, mintha pusztán a tekintetükkel meg tudták volna győzni a másikat.
– Esetleg zöldeskék – alkudozott a piros ruhás.
– Ugyan! – legyintett amaz. – Ha nagyon naiv kedvemben lennék, akkor ráfoghatnám, hogy kékeszöld. Na de kék?
Vad szócsatába kezdtek. Minden létező izmukkal azon voltak, hogy bebizonyítsák a másiknak: tévednek. Az egyik leguggolt a tűzcsap mellé, átölelte. A másik hol a vita tárgyára, hol a piros ruhásra mutogatott. A vita hamar verekedésbe torkollt. A fiú megragadta a piros ruhás fejét, és a tűzcsapba kezdte ütögetni. Ütemesen két lendítés közé elejtett egy-egy szót:
– Ez-pedig-nem-kék-hanem-zöld!
A piros ruhás sem hagyta magát. Miután kiszabadult, megragadta őt, az arcát az aszfalthoz nyomta, majd odakiáltotta neki:
– Innen is zöldnek tűnik?
Amikor már mindketten bővelkedtek a kék-zöld foltokban, magukat használták fel a bizonyításhoz.
– Látod? – tartotta oda az egyik a kezét a kétes színű tárgyhoz. – Kék a foltom, akár csak ez a tűzcsap.
– Bolond! – kacagott fel a másik. – A foltjaid is és a tűzcsap is zöld!
Nem sokkal később arra sétált két öregúr.
– Hát itt meg mi folyik, kérem? – kérdezte az egyik uraság.
A két férfi egy időre szüneteltette a cséplést, és udvariasan elmagyarázták, mi a tényállás. Az egyik öregúr mosolyogva odasúgta a másiknak:
– Hogy ezek milyen ostobák! – kuncogott halkan. – A napnál is világosabb, hogy a tűzcsap fekete.
A másik uraság ezt hallva kikerekedett szemmel meredt a társára.
– Bolondok! – kiáltotta. – Mindenki megőrült? Hát nem látjátok, hogy ez a nyavalyás tűzcsap fehér?
Ez betett a két véresre vert férfinak. Nekiugrottak az uraknak. Kezek, lábak mindenütt, mindenfelől, mindenfelé. Már senki sem tudta, hogy éppen kit üt-vág, egy idő után már azt sem, miért.
A tűzcsap csöndben nézte végig az egészet. „Tehát így vitázik két színtévesztő és két színvak” – gondolta.

(SzI)

Mit szólsz hozzá?

már nem sok van hátra a kánikulából...

Mit szólsz hozzá?

 

tudtad...?

A középkor 10 legfontosabb találmánya



A középkort (5-15.sz.) gyakran az emberiség történelmének egyik sötét periódusaként emlegetik, pedig rengeteg felfedezés és találmány fémjelzi ezt az időszakot is. A már létező technológiák továbbfejlesztése mellett több keleti vívmány is ekkor vált ismertté a nyugati világban. A következő listával az időszak legnagyobb - főként polgári - találmányait mutatjuk be. 


Ekétől az alkoholig 




Nehézeke, i.sz. 5. sz. 
Az első ekéknél a barázda mélysége attól függött, hogy a szántást végző ember mennyire képes az ekét lenyomni. Ezek a törékeny ekék teljesen alkalmatlanok voltak a keményebb észak-európai föld megművelésére. Később a csiga helyett már kereket használtak, amely lehetővé tette az eke súlyának növelését, és a vaspapucsos eke alkalmazását. 600 körül az újfajta nehézeke nagyobb termést és jelentős népesség-növekedést eredményezett.



Dagálymalmok, i.sz. 7. sz.
A dagálymalom a vízimalom egyik formája, amelyet az apály és dagály váltakozása hajt. Az öblök mentén gátakat emeltek zsilipekkel, vagy a folyótorkolatok egy részét alakították gyűjtőmedencévé. Az érkező dagály kinyitotta a kapukat, és megtöltötte a mögötte lévő területet. Amikor az ár visszavonult, a kapuk automatikusan bezáródtak, és a víz csak a malomkeréken keresztül tudott utat törni magának. A legkorábbi ismert dagálymalom 787-ből az észak-írországi Strangford Lough szigetén lévő Nendrum kolostorból származik. Az itteni malomkövek átmérője 830 mm, vízszintes kerék teljesítménye pedig 7/8HP volt. Egy 619-ből származó malom maradványai is előkerültek már.



Homokóra, i.sz. 9. sz.
A homokóra a tengeri időmérés egyik megbízható eszköze volt, ezért sokan úgy vélik, hogy egészen a 11. századig használták, amikor már a mágneses iránytűt is bevetették a tengeri navigációban. Ennek ellenére egészen a 14. századig nincs bizonyíték a létezésére. Ekkor, 1328-ban Ambrogio Lorenzetti képén jelenik meg elsőként. A legkorábbi írásos feljegyzések is ebből a korszakból származnak, főleg a hajóleltárokból. A 15. századtól már széles körben használják: a tengeren, templomokban, az iparban és a konyhában. A homokóra volt az első megbízható, újrafelhasználható és meglehetősen pontos időmérő. Ferdinánd Magellán hajónként 18 homokórát vitt magával Föld körüli útjára. A hajóapród feladata volt a homokóra megfordítása, és az idők lejegyzése a hajónaplóba. A navigációhoz az időt mindig délhez viszonyították, amikor a Nap a zentjén állt.



Olvasztókemence, 12. sz.
Nyugaton a legrégebbi olvasztókemencéket a svájci Dürstelben, a németországi Märkische Sauerlandban és a svéd Lapphyttannál készítették. Ez utóbbi 1150 és 1350 között üzemelt. A svéd Järnboås tartományban lévő Noraskogban talált maradványok még ennél is korábbról, valószínűleg 1100 tájáról származnak. Bizonyos technikai ismeretek a ciszterci szerzetesek révén terjedtek el, mivel a ciszterciek jól értettek a fémmegmunkáláshoz. "Minden rendháznak saját gyára volt, gyakran olyan nagy maga a kolostor. A különböző masinákat vízierővel üzemeltették"- mindja Jean Gimpel a ciszterciek magas szintű műszaki tudásáról. A vasércet a szerzetesek adományként kapták a vas kiolvasztásához szükséges kohóval együtt, majd a fölösleget eladták. A 13. és 17. sz. között a franciaországi Champagne-ban a ciszterciek voltak a legfőbb vasgyártók. A kohókban visszamaradt, foszfátban gazdag salakot trágyaként felhasználták a mezőgazdaságban.



Szeszes ital, 12. sz.
A desztillálás első nyomai az i.e. 4. évezredből, Babilóniából származnak. Speciális agyagedényeket használtak a természetes hűtéssel desztillált alkoholkivonat tárolására, amely a különbző parfümök adalékanyagaként szolgált. Nem valószínű azonban, hogy ez a módszer lényeges szerepet játszott volna az eljárás kialakulásának történetében. A "mongol stílusú" fagyasztó desztillációt az i.e. 7. században már használták Közép-Ázsiában. Az alkoholos italt lefagyasztották, és így távolították el a vízkristályokat. A fagyasztás nélküli alkoholdesztillációhoz szükséges hűtőberendezést az iszlám alkimisták találták fel a 8-9. században. Dzsabir (Geber) ibn Hajjan (721-815) használt először desztilláló lombikot. Megfigyelte, hogy az ily módon felhevített bor gyúlékony gőzt fejleszt, amelynek "kevés haszna van, de a tudomány számára nagy jelentőséggel bír". 

Szemüveg és vesztegzár 




Szemüveg, 13. sz.
1268-ban Roger Bacontől származik az első feljegyzés az optikai célokra használt lencsékről, de a keretes nagyító lencsét már mind Európában, mind Kínában használták ebben az időben, és máig vita folyik arról, hogy ki kitől is vette át a találmányt. Európában először Itáliában jelent meg a szemüveg, bevezetését a fireznzei Alessandri di Spinának tulajdonítják. Az első szemüvegábrázolás Tommaso da Modena Hugó bíboros című, 1352-ben festett képén látható. Domenico Ghirlandaio 1480-ban készített Szent Jeromos című festményén az asztalról szemüveg lóg le, így Szent Jeromos lett a szemüvegkészítők védőszentje. Az első lencsék domborúak voltak a távollátás korrigálására. A rövidlátásnál használt homorú lencsék első ábrázolása Rafael 1517-es X. Leó pápa című festményén található.



Mechanikus óra, 13. sz.
A mechanikus óra eredete ismeretlen; az első szerkezeteket valószínűleg kolostorokban használták a szerzeteseket imára hívó harangozásnál. Az első igazi mechanikus órák nagy, súlyhajtással működő szerkezetek voltak, amelyeket tornyokban helyeztek el. Csak az órákat ütötték, nem rendelkeztek mutatóval és számlappal. A legrégebbi, 1386-ból származó angol mechanikus óra a Salisbury székesegyházban található. A2 1389-ben, a franciaországi Rouenben felállított óra még ma is létezik. Az angliai Wells székesegyház óráját a londoni Tudománytörténeti Múzeumban őrzik.



Rokka, 13. sz.
A rokkát valószínűleg Indiában találták fel, bár eredete a homályba vész. Európába közel-keleti közvetítéssel került a középkorban. A kézi fonást váltotta fel, amelynek során a gyapjúszálakat egyenként tekerték fel egy orsóra, összesodorták, majd egy másik orsóra tekerték. A gépesítés első lépése az orsó vízszintes elhelyezése volt úgy, hogy egy kézzel hajtott kerék és egy kötél segítségével forgatni lehessen. A gyapjúszálakat tartó rokkát a bal kézben tartották, miközben a jobb kézzel lassan hajtották a kereket. A megfelelő sodratot úgy lehetett elérni, hogy a szálat ferdén tartották.



Gutenberg nyomdagépe, 15.sz.
A mozgatható nyomóelemeket és a papírt ugyan Kínában találták fel, de a nyomtatás gépesítése Európában történt. Johannes Gutenberg nyomdagépét először egy 1439-es strassburgi perben említik (igen hiányosak a források annak alátámasztására, hogy Laurens Janszoon Coster találta volna fel a nyomdagépet). A nyomdagép feltalálása nyilvánvalóan a középkori papírnyomtatásra, illetve az ezt megelőző, ókori bor és olíva módszerre alapszik. Csaknem 300 évig változatlanul használták, kapacitása óránként 250 lap volt.



Vesztegzár, 14. sz.
A vesztegzárat a 14. században alkalmazták először Velencében, amikor világossá vált, hogy a járványokat a keletről érkező hajókon keresztül hurcolják be a városba. Rendeletet adtak ki, hogy a hajókat egy bizonyos időre el kell ülöníteni, hogy kiderüljön, hoztak-e magukkal valamilyen betegséget, illetve hogy megakadályozzák a fertőzést. Az elkülönítés először 30 (trentina), majd később már 40 (quarantina) napig tartott. Az időtartam megállapításának alapja állítólag az az idő, amennyit Mózes és Jézus töltött egyedül a sivatagban. Velence 1423-ban állította fel az első lazarettót vagy karanténállomást a város közelében fekvő egyik szigeten. Ez a rendszer terjedt el aztán a többi európai országban is, és alapozta meg a karanténellenőrzés gyakorlatát.

Az összeállítás persze nem lehet teljes...

Mit szólsz hozzá?

egy párhuzamos világban...

Mit szólsz hozzá?

 

településeink…

Jászjákóhalma

Jászjákóhalma község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése 

Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban található, Budapesttől kb. 85 km-re, a legközelebbi várostól, Jászberénytől kb. 6 km-re, a megyeszékhelytől, Szolnoktól pedig kb. 45 km-re. A község a Tarna bal partján fekszik. Ugyanakkor a településtől néhány száz méterre található a Zagyva is, illetve a Zagyva és a Tarna folyók összefolyása. (Érdekesség, hogy bár a Tarna a nagyobb, az egyesült folyó a Zagyva nevet viseli tovább.) Területén belülre esik (mérések szerint) a Jászság közepe. A községet a legtipikusabb jász településként tartják számon halmazos, kertes jellege miatt. Szomszédos települések: nyugatra Jászberény (kb. 6 km), délre Jásztelek (kb. 5 km), keletre Jászapáti (kb. 10 km), észak-északnyugatra Jászdózsa (kb. 7 km).

Megközelítése 

Közúton a 31-es főúton érhető el, Budapesttől kb. 85, Jászberénytől kb. 6 km-re. Elérhető még Jászdózsa, illetve a 32-es főútról Jászteleken keresztül, mellékutakon.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik, de érinti a települést a Volánbusz Zrt. és a Mátra Volán Zrt. néhány járata is.

Vasútvonala nincs a településnek.

Története 

Jászjákóhalma határát már 10-13 ezer évvel ezelőtt járta a mezolit kori ősember, mint ezt a Jászberény határán lezajlott ásatás leletei bizonyítják. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötőCsörsz árok nyomvonala.

A mai községet is valószínűleg magyarok lakták eredetileg, majd a tatárjárás után jászok telepedtek ide. 1357-ben már egy határperben említik Berénnyel, mely szerint Csupor Domonkos már régóta birtokolta a falut. Később több birtokosról van említés,1550 körül a török összeírása szerint kb. 100 fő lakta.

A templom legrégebbi - gótikus - része a hagyomány szerint Zsigmond király idejében épült az 1400-as évek első felében. 1701-ben bővítették barokk stílusban a régi templomot, miután egy erős földrengés ledöntötte az eredeti tornyot. Az új toronyra a pénzt a jákóhalmiak gyűjtötték össze. A török időkben Mehmed Mahmud, a berényi palánkvár parancsnoka birtokolta a falut, amely ebben az időben sem néptelenedett el teljesen. A török időket nehezen, de átvészelte, nem úgy mint több környékbéli település. (például Borsóhalma, vagy Négyszállás)

Miután I. Lipót eladta a Jászságot, a jákóhalmiak is csatlakoztak Rákóczi szabadságharcához , tőle várván a felszabadítást, ez azonban csak saját erejükből történhetett meg, a Redemptió során, amikor is a jászok visszavásárolták magukat a Német Lovagrendtől. Jákóhalmán 129 redemptus volt. A település határán állt egy kétszáz év körüli kőhíd , amelyet sajnos több mint 20 éve elbontottak.

1854-ben a községben, már több mint 2400-an laktak. 1928 előtt a község neve: Jákóhalma volt. Iparos településként tartották számon. A településre 1928-ban vezették be az áramot, s 1963-ban csinálták meg a Főutca kivilágítását.

Jászjákóhalmának is megvan a II. világháborús története. Sok jákóhalmi harcolt a frontokon, emlékmű is őrzi a hősiességüket. A háború vége felé volt olyan nap, amikor 50 ezer német katona vonult át a településen. Ekkor zajlott le a jákóhalmi légi csata. Kb. 12 szovjet gép kezdte el bombázni a német katonákat. Azok légvédelmi ütegekkel és kézifegyverekkel viszonozták a tüzet. A postánál pedig a vadászgépek a várakozó tömeg közé lőttek. 1944-ben megérkeztek a szovjet alakulatok a Jászságba. Jászjákóhalmát hét német katona védte. A szovjetek Jásztelek felől akartak támadni, mert nem voltak tisztában az útviszonyokkal. A T-34-esek elakadtak a sárban, így kitűnő célpontot nyújtva a németeknek. Több mint egy hétig képesek voltak tartani a falut. Végül visszavonultak Berénybe, s felrobbantották a Tarna-hidat. Ezután bevonultak a szovjet csapatok Jákóhalmára.

A település 1956-ból is kivette a részét. A forradalom idején ledöntötték a jákóhalmi szovjet emlékművet, majd több jákóhalmi is csatlakozott a felkelőkhöz.

Népcsoportok 

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei 

Római katolikus (Szent Jakab-) templom: Eredetileg a XV. században épült, gótikus stílusban. 1778-ban barokk stílusban átalakították, és az eredeti, gótikus templom az új épület oldalkápolnája lett.

Szent Kereszt-kápolna és Kálvária: 1884-ben épült.

Szent Vendel szobra: A jellegzetesen jászsági szobor 1902-ben készült.

Horváth Péter Helytörténeti Gyűjtemény: 1998-ban nyílt meg.

Kőkereszt: 1827-ben készült.

"Kakasos" Jézus-szobor: A XIX. században készült.

Tarna-híd (kanyarhíd)

Laki Ida Képtár

18. századi istálló

Mit szólsz hozzá?