ki, mit lát a képen...?

ötlet - sarok...

Minimális kézügyességgel is elkészítheti bárki ezt a jelentős hőmegtakarítást eredményező hőtükröt.

A fóliát az alábbi képeken látható módon rögzítette a falra. Ezáltal a megtakarított hőt vissza tudta vezetni a szobába, ami érzékelhető abban, hogy a kandalló mögötti válaszfal hideg maradt. Mindez minimális befektetés mellett házilag is könnyen elkészíthető. És most lássuk a részleteket. 1. Legelőször is tegyük szabaddá a fűtőtest (kályha, kandalló, stb.) mögötti falfelületet.     2. A következő lépésben igazítsuk helyére a hővisszaverő polifoam-tekercset.   3. A fólia széleit léceken keresztültekert csavarokkal rögzítsük a falhoz.   4. A fóliából vágjuk ki minden közbeeső nyílásnak - pl. a kémény tisztítóajtajának - a helyét. 5. A kéményajtónál előbb tűzőkapcsok segítségével rögzítsük a fólia széleit.   6. A kifelé és befelé álló sarkokban egyaránt lécekkel és csavarokkal feszítsük ki a polifoamot.   7. A végeredmény: a hő arra megy, amerre mi szeretnénk, és azt a helyiséget fűti, ahol a legtöbbet tartózkodunk.

régi idők reklámja...

életmód - perc...

a banánról

Finom és egészséges is. Csak tévhit, hogy hizlal. Nézd meg, mi mindenre jó ez az egzotikus gyümölcs!

Honnan származik?

Az egyik legrégibb kultúrnövény, mely a szubtrópusi éghajlatot kedveli. A finom sárga gyümölcsöt Nagy Sándor fedezte fel indiai utazásai során - ezt támasztja alá az első erről szóló írásos emlék i.e. 327-ből. Legfőbb exportőrei ma már Brazília, Ecuador, Honduras, Costa Rica, Panama és Columbia. A banán palánták átlagosan 5-6 méter magasak, de nem ritka, hogy 15 méter magasra is megnőnek. Világszerte több, mint 1600 banánféle ismert - ezek többnyire szín és cukortartalom alapján különböznek.

Mi mindenre jó?

Egy átlagos méretű banán 140 kalóriát tartalmaz, rostban gazdag (4g) és 78 mg magnéziummal is szolgál. Segít a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásához, mert lúgtöbblettel rendelkezik. A banánban található magnézium és kálium jó hatással van a vérnyomásra, a benne található B6-vitaminnak jó a fáradtságra és a hajhullásra is. Segíti a mély és zavartalan alvást, előbbit a triptofán, utóbbit a tirozin nevű anominosavnak köszönhetően. Káliumtartalma a szív védelmét szolgálja, míg stressz űző hatása is ismert. A-, C-, és E-vitamin tartalma a bőrsejtek fiatalon tartásában jeleskedik.

Hogyan fogyasszuk?

Nagy előnye, hogy a megvétel után azonnal fogyasztható, hiszen nem szükséges megmosni. Nemcsak önmagában gyümölcsként fogyaszthatjuk, de számos édességben is visszaköszön. Ha nem számoljuk a kalóriákat, akkor gyümölcsturmixot is készíthetünk belőle, melybe tejszínhabot, mézet, cukrot is tehetünk. A legjobb azonban, ha gyümölcssaláta tartozékaként használjuk, más gyümölcsökkel együtt nagyon finom. Az egyetlen hátránya, hogy gyorsan bebarnul, ezért nem árt minél előbb elfogyasztani.

Valóban hizlal?

A szénhidráttartalma magas ugyan, de egy átlagos banán körülbelül 140 kalóriát és mindössze 0,6 gramm zsírt tartalmaz! Nagy előnye, hogy gyorsan eltelít, így sokáig nem leszel éhes. Sportolás előtt ajánlott fogyasztani belőle, mert energiát ad, de nem fekszi meg a gyomrot.

Hogyan tároljam?

Többnyire bedobjuk a hűtőbe, hogy sokáig elálljon, pedig a hideg elveszi az aromáját és gyorsabban barnul meg. A banán ideális tárolási hőmérséklete 13ºC, így akár 5-10 napig is eltartható. Sokszor még éretlenül megvesszük, mert úgy gondoljuk, hogy szobahőmérsékleten majd megérik. A konyhában azonban nincs akkora páratartalom, ami a banán éréséhez és aromájához szükséges. Ha érettebb banánt szeretnénk, vegyünk egy nejlonzacskót, és tegyünk a banán mellé egy almát is.

hogy páváskodik ez a kutya...!

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert nehezen tudja elfogadni, hogy csak azok boldogok, akik hajlandóak boldogok lenni , a körülmények ellenére is…

.

neki sem egyszerű a munkája...!

egyperces...

Az év verse

Merész Sándor nevéhez méltón szinte sohasem izgult, a reflektorfényben most mégis enyhe remegést érzett a gyomrában. Huszonnyolc éves kora ellenére a Szórakoztató Főosztály fiatal menedzserének jutott az a megtiszteltetés, hogy főműsoridőben, élő adásban átadja Az év verse vetélkedő fődíját.

            Valójában nem is eshetett másra a választás, hiszen eredeti ötlete rendkívül népszerűnek bizonyult, a hetente jelentkező vetélkedő alakulását milliók követték, meghaladva a legnépszerűbb szappanoperák nézőszámát is. A siker még a tapasztalt televíziós veteránokat is meglepte: Ki hitte volna, hogy a kultúra ekkora tömeget képes huzamosan lekötni?

            A fiatalembert büszkeség töltötte el, hogy a versenyre a többezer amatőr mellett jónéhány József Attila és Kossuth-díjas hivatásos költő is nevezett, akik közül sokan a díjkiosztóra is eljöttek a művelődésügyi miniszterrel egyetemben.

            Merész Sándor az erre az alkalomra vásárolt elegáns esésű Armani öltönyében a mikorofonhoz lépett.

            - Kedves nézőink és Tisztelt vendégeink! Azt a nagyszerű feladatot kaptam, hogy az 52 hete a nyilvánosság előtt zajló művészeti csatározás záróakkordjaként Az év verse fődíját, egy 18 karátos aranytollat, a velejáró 5 millió forintos ösztöndíjjal együtt átadjam. Higyjék el, a mindvégig káprázatos teljesítményt nyújtó versenyzők művei közül rendkívül nehéz volt kiválasztani a legjobbat. Ehhez óriási segítséget kaptunk Önöktől, kitartó és lelkes nézőinktől, hiszen az év során több millió sms-ben hívták fel figyelmünket kedvenceikre. Most pedig felkérem vetélkedőnk első helyezettjét, a jónevű, hivatásos társait is maga mögé utasító Keserű Zoltán műkedvelő költőt, hogy vegye át Az év verse fődíját!

            - Köszönöm szépen! Annyira meghatott vagyok, hogy hirtelenjében keresnem kell a szavakat, ám azt bizton állíthatom, hogy amatőr versfaragó pályafutásom különleges állomása a mai. Ez az 52 alkalom nemes versengést hozott és páratlan erőpróba elé állított műkedvelő és hivatásos költőt egyaránt. Igazi embert próbáló és lélekformáló feladat a Kotász-fűszerkeveréket hol kifinomult művészi eszközökkel, hol pedig nyersebben, de mindig a célnak megfelelően 52 különböző versformába gyúrni. Talán az adta nekem a többletet, hogy egy olyan kimelkedő minőségű termékről van szó, melyet magam is szinte naponta használok ízesítésre. Ahogy utolsó versemben, a szívemhez közelálló haikuban találóan megfogalmaztam:

Győződj meg róla,
a Kotász-keverék az
istenek sója.

 (Tintaman)

úgy látszik, egy kis szemtelenkedésért az állatoknak sem kell a szomszédba menniük...

tudtad...?

Ki "fedezte fel" a levegőt?

"Aiolié szigetére kerültünk ekkoron; ott él 
Miolosz Hippotadész, aki kedves az égi lakóknak;
úszó szép sziget ez; rézfal kanyarog körülötte
végig, büszke, szilárd, s a kopár szirt fut föl az égre...
Teljes hónapon át szeretettel látva, kikérdett
Trója felől, az akháj gályákról, visszautunkról;
én pedig őneki mindentrendjén sorra soroltam.
És miután már én kértem, hogy utamra eresszen,
s küldjön, nem mondott nemet, és volt gondja utamra.
Nyúzva kilencéves marhát, ideadta a bőrét,
és a süvítő sok szél útját mind belezárta,
mert őt tette Kronosz fia minden szélnek urává,
hogy szüntesse vagy indíthassa, ahogy csak akarja..." 


Bizonyára kitalálták, hogy Odüsszeusszal jártak Aiolosz szigetén. Tolmácsunk Devecseri Gábor volt. Utunk célja az volt, hogy bemutassuk, miként vélekedett az ókori mítosz a levegőről, illetve a szélről. Prózában: Homérosz korában, vagyis 4000 évvel ezelőtt a szeleknek még "királya" volt, kinek szavára egy nagyobbacska marhabőr zsákban megféri valamennyi "légmozgás"... 

A mitikus világkép mellett, az i. e. 5. században görög földön megjelenik a tudományos világmagyarázat igénye is. Az emberi értelem valami egységes anyagot és okot keres, melyből a világ sokféleségét ésszerűen magyarázhatja. 

"Mondják, hogy Anaximenész tanítása szerint az összes dolgok őseleme a levegő, amely kiterjedésére nézve végtelen, viszont jellegzetes tulajdonságai folytán meghatározott. Minden a levegő bizonyos fokú sűrűsödése és ritkulása által keletkezik. A mozgás öröktől való..." 

Így foglalta össze a milétoszi természetbölcselő, az egyik korai görög materialista: Anaximenész tanítását Plutarkhosz... 

A levegőről alkotott tudományos felfogás ezután évszázadokon át nem sokat változott: őselemnek, kezdettől fogva létező adottságnak tekintették. A középkori "tudományos" vélekedés: a horror vacui-nak nevezett elmélet szerint a természet irtózik az ürességtől, és a teret mindig igyekszik valamivel kitölteni. Emiatt emelkedik fel a víz a szivattyúban... Egy darabig... Mert nagyon hosszú szivattyúcsőben a víz nem tölti ki teljesen a teret, és sohasem emelkedik 13,3 méternél magasabbra! Persze, ez ellentmondott a régi mesterek tanításainak, a "horror vacui" elvének. Ezt az álláspontot egy ifjú olasz tudós, bizonyos Torricelli képviselte - Firenze városában. Megfigyelt és következtetett: a higany 13 és félszer súlyosabb a víznél. Mi következik ebből? Az az erő, amely a vizet a szivattyúcsőben 13,3 m magasságba hagyja emelkedni, a higanyt csupán a vízoszlop 1/13-ad vagy 1/14-ed részének magasságába engedi feljutni. Az elmélet legjobb bizonyítéka a gyakorlat: a kísérlet. Ha egy egy méter hosszú, egy centiméter átmérőjű és egyik végén zárt üvegcsövet higannyal töltünk meg, és egy tálba állítjuk: a higanyoszlop lesüllyed, és az előzetes számításoknak megfelelően 76 cm magasságban áll meg. Mi következik ebből? Az, hogy az az erő, mely a higanyt nem engedi kifolyni a lefelé fordított csőből, és egyensúlyt tart egy 76 cm magas higanyoszloppal, az nem a rejtélyes "horror vacui", hanem egy közvetlenül tapasztalható és lemérhető erő: a levegő nyomása. Torricelli 1643-ban megalkotta a légsúlymérőt, és ezzel kezdetét vette a levegő tudományos fizikai megismerése... A 17. században derült ki, hogy a levegő test; súlya, mérhető nyomása van, mint a fának vagy a vasnak.