2021.04.01. 08:29, magam2
településeink…
Kisléta
Kisléta község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a
Nyírbátori kistérségben.
Fekvése
A település megközelíthető: közúton, a 4-es főúton
Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Nyírbogátig,
majd nyugati irányban 5,9 km. Nagykállótól 18 km-
re,Nyíregyházától 32 km-re, Nyírbogáttól 6 km-re,
Máriapócstól 6 km-re és Nyírbátortól12 km-re
található a Nyírségben.
A legközelebbi vasútállomás (kb. 3 km) Máriapócs a
Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.
Története
Kislétát a 14. század elején már említette írásos
forrás. Nevét az oklevelek 1322-ben említik először, a
Hont-Pázmány nemzetség-beliek a Balog-Semjén
nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk
használatától. A 14. század vége felé a település a
Báthory család birtokai közé tartozik.
Templomát a reformátusok a 16. század-ban vették
birtokba, de 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette
vissza tőlük, s átadta a katolikusoknak. A
reformátusok rövid idő múltán - az ónodi országgyűlés
határozata alapján - vehették újra használatba. Az
17. század-ban a gróf Barkóczi és a Lőwey család a
település főbb birtokosa. A 18. század-ban több
nagyobb birtokosa is van, mint például a Gencsy
család és Jósa család, mely a Nyírbátori minorita
templom egyik oltárát készíttette. A 19. század-ban a
Barkóczi, Jósa, és Gulácsy családok birtoka.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból
Kisléta lakosai is kivették részüket. A szabolcsi 48-as
zászlóaljjal ott voltak Budavár visszafoglalásánál, és a
világosi fegyverletétel után Komárom várát védték
Klapka György vezetésével.
Az 1860-as évek végén a nagyobb birtokosok mellett
több kisnemes birtokosa volt a településnek; a Mikó,
Madácsy, Szabó, Petneházy családok. A 20. század
elején a Bröszt család volt nagyobb birtokosa. 1920
körül a Gencsy család birtokos a településen.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar,
4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Református templom - 1336-ban Szent János apostol
tiszteletére szentelték fel. A16. század közepén már
református templom.
1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette el a
reformátusoktól, s visszaadta a katolikusoknak. Az
ónodi országgyűlés azonban újra a reformátusoknak
ítélte.
A templom tornyát, mely a nyugati homlokzat előtt áll
késő barokk stílusban 1827és 1831 között építették.
Gencsy család kastélya
Kastélypark - A parkot még a Gencsy-család
telepíttette. Az 1977 óta védett parkban található a
megye egyik legnagyobb liliomfáját.
A sétányok mellett öreg, nagy termetű fekete diófák,
ritka vasfák és fatermetű somokat láthatunk, de élnek
itt naggyá nőtt példányoklucfenyőkből, juharfélékből,
vörösszilekből és vérszilvákból is.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Salman Rushdie regénye látszólag mindössze egy rocksztárpáros, Viná és Ormus (a nő is, a férfi is indiai származású), valamint együttesük, a VTO története, "nagy sztorija". Nem hiányzik belőle semmi, ami a legendás rockegyüttesek történeteiben feltalálható, sőt az író még fokozni is tudja az eseményességet, botránykrónikákat és a rajongók őrjöngéseit, többek közt azáltal is, hogy az eseményeket egy lpaparazzóval, Ráival adatja elő, aki nem csak minden fontos mozzanatnak szem- és fültanúja, de az énekesnő, Vina gyerekkori barátja-imádója is. A vaskos regény azonban jóval több, mint megregényesített, fiktív rocksztori. Mindenekelőtt azért, mert az író a rockon keresztül a huszadik század végének globalizált kultúrválságáról is szól, persze nem diszkurzív módon, hanem hatalmas, látomásos képekben, szürreális, mágikus víziókon (többek közt drogos víziókon) át, egy világállapotot jellemezve élénken tragikus színekben, belelopva a nagyívű panorámába saját - ugyancsak legendás - sorsának, halálraítéltetésének, bujkálásának, inkognitóinak kaleidoszkopikusan ábrázolt, mégis lírai vonásait is. De még ezzel sem éri be az író, regénye lehatol a mítoszok, a motologémák, a vallástörténet ősforrásaiba is. Vina - többszörös rájátszások igazolják - tulajdonképpen Euridiké, Ormus Orpheusz, és még számos szereplő antik, vagy még régebbi alakmása felismerhető a műben. Hatalmas regény a Talpa alatt a föld, valószínűleg Rushdie eddigi fő műve, ám, minden allúziója, rejtett és átrajzolt utalása, a benne felhalmozott mérhetetlen kultúrhistóriai anyag ellenére korántsem csupán "vájtfülű" értőknek való olvasmány. Bizonyos szintjei, maga a sztori - mindenki számára érthető, élvezhető. 
