településeink…

Porpác

Porpác község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

A Gyöngyös-sík keleti részén, Sárvártól 10 km-re nyugatra, Bögöttől 3 km-re nyugatra található.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Szombathely- és a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon is (bár a vasútállomás messze, mintegy 3 km-re van a településtől).

Története

A Savariából Arrabonába vezető római hadiút porpáci szakaszát már az 1870-es években említik. Ugyanekkortól fogva ismertek voltak a határban emelkedő sírhalmok, amelyekről a 20. század elején végzett feltárás alapján lehetett megállapítani, hogy a kora vaskorból származnak. Ezen kívül csak egy véletlenszerűen előkerült kőkoporsóról lehetett tudni. Porpác neve esetleg szláv származású. Először 1321-ben fordul elő Kápolnafölde határjárásában.1329-ben a király pecöli Zarka Miklósnak adományozta. Az ekkor elvégzett határjárásban említik a római utat is (Vtteuim = öttevény néven). A középkorban sokáig a Zarka volt a fő birtokosa, velük nyilván rokonságban álló egyéb köznemesi családok is előfordulnak itt. 1548-ban Porpác Erdődy Péteré volt. Az ekkor feltűnő Nemesporpácon kisnemesek laktak. Utóbbi a 17. században a porpáci Darázs (Darás) családé lett. Darázs (Darás)- és Pórporpác közigazgatásilag csak 1863-ban egyesült. A két középkori – kora újkori falucska régészeti maradványait még nem ismerjük, feltehetően a mai belterületek alatt kereshetők. A helyi hagyomány szerint a darázsporpáci Felsőtemetőben valamikor templom volt. Ennek bizonyítására még további kutatásokra van szükség. Pórporpác: A településrész valószínűleg középkori eredetű. A gazdasági központja a ma is különálló Csókakő major volt. A majorban a található jelentős számú, ma már romos cselédlakás. A Ny-i részén pedig a gazdatiszti lakás áll. Az északnyugati sarokban pedig korszerű gazdasági épületek sorjáznak. A Csókakő major kezdete nem ismeretes, de a feltételezések szerint a 17.századig nyúlhat vissza. Pórporpác gyakorlatilag a Rátka-patak bal partjának magaslatára települt, melyet a templom és a volt iskola zár le. Eredeti kiterjedése a Kossuth utca volt, mely a 20.század elején a Dózsa utcával bővült. Darázsporpác urai: A porpáczi Darás família régi Vas vármegyei nemesi család volt, első ismert őse porpáczi Darás Imre volt, akinek fiait, Mátét és Vendelt 1470-ben említették egy okiratban. Darás Benedek és fiai, Darás Imre, Oarás Máté – valamint a szintén itt birtokos Porpáczy család tagjai – 1555-ben kaptak nádasdi és fogarasföldi báró Nádasdy Tamás nádortól új adománylevelet darázsporpáci (más néven kisporpáci) birtokaikra. Rudolf király 1583-ban Darás Máténak adománylevelet állított ki a Vas vármegyei Felsőpatyra. A família darázsporpáci birtokadományát 1748-banMária Terézia királynő is megerősítette. Az 1754-55-ös országos nemesi összeírás alkalmával a Darás család 12 tagját említették Vas vármegyei birtokos nemesként. Porpác község fejlődése a Vép felőli útkapcsolat kiépítésének elmaradásával jelentősen visszaesett, ma csak Sárvár felől érhető el a zsákfalu. Az út visszaállítására tervek készültek, anyagi forrás hiányában azonban elmaradt. A település határában Vát községgel közösen repülőtér építését tervezik Savaria Airport néven. A repülőtér kérdéséről népszavazást tartottak 2009. április 5-én, melyben a többség támogatásáról biztosította a beruházást.

Nevezetességei

Mária Szeplőtelen Szíve templom

Út menti kőkeresztek

Darázsporpáci temető szép táji környezetben, kőkeresztekkel