településeink…

Örvényes

Örvényes (németül Erewin) község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése

A Balaton északi partján, a Tihanyi-félsziget közelében fekszik. Megközelíthető a 71-es főúton vagy a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.

Története

A település és környéke - az itt talált leletek alapján - ősidők óta lakott hely volt.

Örményes Árpád-kori település. Nevét már 1093-ban említették Ermenesnéven, később írták Eurmenus, Ermenus, Ewrmenes, Wrmenes alakban; … Miért kapta az első nevét s mikor került abba a "m" helyett a "v" (ami az értelmét megváltoztatta) nem tudjuk. (Jankó 1.: 20.o.)

1211-ben a Tihanyi Bencés Apátság birtokaként említették.

A törökök alatt 1593-ban szinte teljesen elnéptelenedett.

1733-ban Grasso tihanyi apát Rheinland-Pfalz-ból származó német

telepesekkel népesítette be. Ennek emlékére szerepel Örvényes címerében a tartományi címerrészlet.

Lakói elsősorban szőlészettel, borászattal és idegenforgalommal foglalkoznak.

Örvényes körül fekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park,amelyben a Pécsely patak völgye, északra, a régi bánya feletti őstölgyes, vagy a három kilométerre lévő Zádor-vár romjai is találhatók.

A falut ölelő lankánkon őshonos balatoni szőlőfajtákat (olaszrizling,rizlingszilváni) termesztenek.

Nevezetességei

Templomrom a temetőben: (román stílusú, 13. század) – A falu keleti részén, a temetőben áll. Ez volt a középkori falu temploma, a XIII. században épült, román stílusban. Egyenesen záródású szentélyének magasan álló falai fölé tetőt emeltek, hogy a további pusztulástól megóvják.

Katolikus templom 

Vízimalom-múzeum - 1800 körül épült, a Pécsely-patak mozgatja ma is nagy vízkerekét. Az örvényesi vízimalmokról a XIII. századból maradt fenn az első feljegyzés. Ennek a ma is működőnek az elődjéről 1211-ben írtak először.

Római villa romjai a Hosszúréteknél. – A falutól nyugatra, a Hosszú-réteknek nevezett részen találhatók. A villagazdaság a II. században keletkezett és a negyedik század elején élte fénykorát. A központi épület és a fürdő mellett egy keresztény bazilikává alakított épület is előkerült az ásatások folyamán.

Pécsely-patak hídja: kétnyílásos, késő barokk építmény, 1800 körül készült. Fülkéjében Nepomuki Szent János szobra áll.