településeink…

Jánkmajtis

Jánkmajtis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben. Jánk és Majtis községek egyesítésével keletkezett.

Megközelíthetőség 

A település megközelíthető Nyíregyháza felől a 41-es, majd a 49-es, Debrecentől a471-es úton Győrtelekig, innen délkeleti irányban a Csengersima felé vezető úton.

Vasúton: a Nyíregyháza- Mátészalka-Zajta vonalon.

Nevének eredete 

Jánk a János személynév becézett változata (első említésekor Jank alakban). Majtis első említése a XIV. sz.-ban Tymátyus, 1429-ben már Maytis alakban.

Történelme 

A település neve az oklevelekben 1252-ben tűnik fel először a Jánkkal határosGerecsény nevű birtokrész említésekor, melyet a Sártiván-Vecse nemzetség poroszlai ága nyert a királytól, azonban azt II. Gyula, a nemzetség beleegyezésével 1253-ban a Gutkeled nemzetség-beli Tiba-nak adta át. (Fejér: IV. 2. 210.)
1300-as évek elején birtokosa a Jánky család volt. 1315-ben a Barsa (Borsa) nemzetségbeliek birtoka. 1316-ban Károly Róbert a Borsa nemzetség tagjait birtokuktól hűtlenség miatt megfosztotta, és a birtokot Tamás beregi ispán-nak adományozta.
1300-as évek végén a Jánky család birtoka, kitől Zsigmond király 1387-ben elvette és a Garayaknak adta. Garai Miklós nádor azonban birtokrészét a váradi káptalannak adta. 1320-as évek végén a Majtisy családé.

A 15. század közepén több család; a Rosályi Kún, a Várday, Majtisy családok is birtokosok itt.

1521-ben a Várdayaké és a váradi káptalané fele-fele arányban.

1600–1700-as években a Lónyay család a település birtokosa, majd az 1700-as évek végén a Barkóczyaké lett. A községben többször tartottak megyegyűlést, így 1669-ben és 1719-ben. 1800-as évek közepén a Barkóczyak Jánky uradalmához tartozott, több településsel együtt.

1945-ig a Hadik-Barkóczy család volt birtokosa.

Majtis 1380-ban szerepelt először az írásokban, ekkori birtokosa a Maytisy család. A XVII. század közepétől 1696-ig a szatmári várhoz tartozott, majd Vajai Vay Lászlóé. A Szamos gyakran elöntötte a települést, utoljára 1970-ben. 1905 tavaszán az egész község leégett.

Jánk és Majtis 1950-ben egyesült.

Népcsoportok 

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Római katolikus templom

Műemléki védettségű épületek 

Római katolikus templom: gótikus, 15. század. A diadalívben gerendán álló Kálvária-szoborcsoport fából, barokk, 18. század.

Görög katolikus templom: 1855-ben épült, késő-klasszicista stílusban.

Volt Válly-kastély: 18. század második felében épült, klasszicista stílusban.

Jánkmajtison a Katus-Kastély Vendégház Válly-Kastélyban 2005-óta vendégház működik. A kastély udvarán több száz éves platánfa található. Napjainkra már kiszáradt ginko-biloba fa mellett 2m-es tősarj látható. A községben a Válly család mauzóleuma található. 1889-óta műemlékvédelem alatt áll.