településeink…

Jászkarajenő 

Jászkarajenő község Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.

Fekvése 

Pest megye déli csücskében helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével. Egyike azon jász településeknek, amelyek nem Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartoznak. A település Szolnok és Cegléd között van, közel a Tisza mentén kialakult üdülő-övezethez (Tiszakécske, Kerekdomb, Tősfürdő-Lakitelek)

Története 

Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.

A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott.

A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben.

Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.

Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni,római katolikus plébániája 1863-ban alakult.

Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán.

Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.

Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.

Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több; úgynevezett kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.

Nevezetességei 

Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.

Református Temploma - 1899-ben épült.

Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt "Vén Gulyásnak" is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.

Ragadozó Madár: A Római Katolikus Templom mögött, a Polgármesteri Hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a "Ragadozó madár" áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.