csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert élete során valószínű, hogy a valószínűtlen is megtörténik…

upsz...

egyperces…

Szerelmem pálinka

Inni csak pontosan, szépen, ahogy a részeg tántorog a réten.

Ugye mindannyian ismerjük ezt a fess irodalmi mondatot? Van ennek egy másik változata is, de az semmi értelmet nem nyer egy megbízható alkoholista számára.
Ha már ily költőien kezdtem a bevezetőt, illendő elmondanom, hogy eme kis tanulmány miről is fog szólni.
Lehet mondani, ez egy népszerűen tudományos cikksorozat lesz a kulturált alkoholizálásról, a népek korokon átívelő alkoholmámoráról és a méltán világhírű magyar ivási szokásokról. 
Kicsit visszaforgatva a történelem kerekét, az egész a nomád magyaroknál kezdődött, meg a kumisznál. 
Ez az ital, mint tudjuk, megerjesztett lótej. Páratlan felfedezés volt. És, mint minden zseniális találmány, a véletlennek köszönhető. Ezzel is így volt.
Történt egyszer, hogy Kumisz, a nomád törzsfőnök a honfoglalás nehéz, napi robotjától megfáradva, ledőlt néhány órácskára egy árnyat adó fa lombjai alá. Míg ő szundikált, a kancája egyre kijjebb ette magát a napsütötte legelőn. És megtörtént a baj. 
Kumisz, ébredezvén, arra lett figyelmes, hogy a lova csikajának igencsak virágos kedve lett. Feltápászkodván, kíváncsian figyelte az eseményeket, és akkor hirtelen világosság keletkezett a setét fejében. Hiszen ez a csikó a tejtől rúgott be. Arrébb rugdosta a kiskorút, és aláfeküdt a megromlott állatnak. Az eredmény ugyanaz lett, mint a csikónál. Kumisz főnök négykézláb járt. A többiek irigykedve nézték, majd ők is hajkurászni kezdték a kismamákat.
Innentől nagyüzemben ment a lovak napoztatása. Mint némely korabeli festményen láthatjuk, honfoglaló eleink összes lova barna lett.
És hogy mitől hívják ezt az italt napjainkig kumisznak? Igen, nem nehéz kitalálni, a főnökről nevezték el, kinek így állítottak emléket a zseniális találmányáért.
Korai és iszonyatos halálát is ennek köszönhette. Aznap már elég kumiszul nézett ki a találmánya miatt. És csak egy cseppet tévedett, de az végzetesnek bizonyult. Odaballagott szomját oltani egy napon sütkérező állathoz.
A megszokott rutinnal nyúlt alá. Mire észrevette volna, hogy mi a bibi, már fejbe rúgta a mén.

(TT)

ugye milyen logikus...?

tudtad…?

Mikor adták ki az első magyar KRESZ-t?

Budapest utcáin az első automobil 1895 őszén jelent meg. A H. G. típusú kis Benz kocsit Németországban, Mannheimben rendelte Hatschek Béla műszerész. A masinával egy mérnök is érkezett, hogy kioktassa az első magyart az autóvezetés művészetére. A leckék a Népligetben zajlottak, azután Hatschek műszerész nekivágott a városnak. 

Az utca forgalma szinte megbénult. A járókelőknek gyökeret vert a lábuk, a konflisokba fogott lovacskák pedig rémülten ágaskodtak, hőköltek a különös masina láttán-hallatán. Mert hangja és szaga is volt. Enyhe, kékes füstfelhőt vont maga után. A Benz gazdája egyenesen az Oktogonra pöfögött, a Savoy kávéház elé, ahol Hatschek barátai gyülekeztek az új műszaki csoda megszemlélésére. Pillanatok alatt százakra menő tömeg verődött össze. Nemsokára hat rendőr jelent meg egy tiszt vezetésével. Szétoszlatták a tömeget, és felszólították Hatscheket, vonja be a szerkezetet, ne zavarja az utca rendjét! Hatschek tiltakozott: De kérem, ez automobil és a világon mindenütt engedélyezik a használatát! 

A rendőrtiszt telefonált a központi ügyeletre, ahonnan két újabb parancsnoksági ember érkezett a "tetthelyre". Beható tárgyalás indult meg. Tiltó rendelkezés nincs, de a kérdés még tisztázásra szorul. Hosszas magyarázkodás után megkapta az engedélyt. A műszerész elmagyarázta a szerkezetet és beindította a motort. Az ágyúlövésszerű hangokra az emberek pánikszerűen menekülni kezdtek a közeli Próféta utcából. (Ma ez az utca Jókai nevét viseli.) Riasztó csilingeléssel, harangozással kirobogtak a tűzoltók. Mintha megijedt volna a kis Benz a sisakos tűzoltók hadrendjétől, hirtelen abbahagyta a mennydörgéseit. A felakadt gázpedál nem engedelmeskedett, a motor leállt. A tűzoltótiszt előrejött, megvizsgálta a helyzetet, majd visszatért a laktanyába. 

Minden csoda három napig tart. Lassan halványodni kezdett a szenzáció, hiszen egyre-másra újabb gépkocsik jelentek meg Budapest utcáin... 1901-ben már 38 személygépkocsi "száguldozott" a fővárosban. Ekkor adták ki az első közlekedési szabályrendeletet, és a KRESZ magával hozta a gépkocsik számozását is. Vagyis hát az első autó 1895-ben jelent meg Budapesten; az első KRESZ és a gépkocsik számozása pedig 1901-ben vált kötelezővé. (Bélley)

csapatmunka...

településeink…

Kajdacs

Kajdacs község Tolna megye Paksi kistérségében.

Fekvése 

A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el; Szekszárdról 24 km-re észak-északnyugatra.

Megközelíthetősége 

A település a 63-as számú főútról (Szekszárd-Székesfehérvár) könnyen megközelíthető.

Vonattal korábban a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék)vasútvonalán volt megközelíthető. A megállóhely Nagydorog és Kölesd-Alsótengelicközött volt. A falutól távolabb (mintegy 3 kilométerre) található vasúti megállóhely régebben közvetlen összeköttetést biztosított a főváros és Kajdacs között. A viszonylag nagy távolság következtében fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg a vonatok. Jelenleg Nagydorog állomásról közvetlen autóbsz összekötettetésel közelíthető meg a főváros 2 óránként

Története 

A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna megyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a XIX. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.

Nevezetességei 

Sztankovánszky-kastély

A falu központjában található jelenleg tanintézményként üzemel, a Sztankovánszky családról bővebben a falutörténetben olvashat.

Sztankovánszky mauzóleum

A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található. Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építette a család részére 1876-ban, apja sírja is idekerült. A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere Ybl Miklós tervezte segédjével Ney Bélával. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus domborművet Sommer Ágoston, pesti szobrász készítette. Az egykori üvegablakait Münchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban szépen helyreállították.

ami összeköt...

olvasó - sarok...

BAJOMI LÁZÁR Endre

A MONTPARNASSE

A kötet Párizs sokat emlegetett művésznegyedének szellemi és Ptopográfiai útikalauza, részben élménybeszámoló, részben irodalom- és művészettörténeti tanulmány. Leírja a városrész kultúrtörténeti múltját, jellemzi, mint a "piktúra" központját, közli a modern festők, szobrászok(Gaugin, Rousseau, Rodin, Chagall stb.) rövid életrajzát, hatását, a róluk elejtett számos anekdótát. Ugyanígy felvonultatja a költők, színészek, zenészek sorát (Rimbaud, Carco, Fortstb). A könyv külön erénye, hogy sorraveszi azokat a magyar festőket és írókat, akik ott tartózkodtak, főleg a Dome-kávéházban és környékén (Czóbel, Márai, Illyés, Kassák). Sokat idéz szabadon mindazoktól, akik ott megfordultak, Bölönitől Illyés Gyuláig.
Stílusa csevegő, számtalan anekdótával fűszerezett; a mű ezzel egyűtt forrásértékű: gazdag lexikális és művészetesztétikai adalékokat tartalmaz.  (Legeza)

úgy látszik a kalap nem nézett ki elég furán...?!