tapéta...

egészség – perc…

Ne aggódjon, a fogkrém nem mérgező

A fogkrémes tubusok alján látható "színkód" állítólag azt jelenti, milyen káros anyagokat tartalmaz a termék. Pedig nem. Egyáltalán nem.

Az összeesküvések megveszekedett híveit nyilván nem tántorítja el semmi, más pedig eleve azt nem érti, miért jelezné a gyártó jól látható módon, hogy káros anyagokat kevert a termékbe? No, de kezdjük az elején. 

Szóval bárki nézzen meg otthon egy fogkrémes tubust, a "perforált végén" egy vastag, fekete, piros, kék vagy zöld csíkot fog látni. Ennek a "színkódnak" pedig nyilván valamilyen jelentéssel kell bírnia. A neten terjedő magyarázat szerint a fekete azt jelenti, olyan anyagokat tartalmaz, amelyek növelik a fogágybetegségeket. Szintetikus anyagból állnak, karcolják fogakat, ezekkel a termékekkel legfeljebb hetente egyszer lehetne fogat mosni...

A piros már fele részben természetes anyagokból áll, de figyelem, az egészségre ártalmas összetevőket tartalmaz. Hogy mit, az nem derül ki. A kék is tele van ártalmas kemikáliákkal, használata hetente két-három alkalommal javasolt. A zöld jelzésű fogkrém viszont 100 százalékban természetes anyagokból áll, akár mindennapi fogmosáshoz is használható. 

Mindez nem igaz. A Tudatosvásárló.hu-nak az OÉTI kozmetikai részlegén és a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség is megerősítette: a tubuson található csík csupán gyártástechnológiai jelzés, csomagolás közben ez jelöli a tubus végét. A csík színe pedig attól függ, milyen színű a felirat a tubuson. Ennyi az egész. Az viszont tény, hogy egyes fogkrémekben valóban fellelhetők "kifogásolható" anyagok, ám ezeket az összetevők listáján keressük, ne a tubus színében. (egeszsegplaza)

tárlat - látogató...

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert az élete tényekből és történésekből áll elsősorban, s nem feltételezésekből…

.

ne utánozz...!

egyperces...

(Örkény)

védőszemüveg és levegő szűrő is egyben...

tudtad...?

A borkóstolás művészet

A borkóstolás voltaképpen nem szól másról, mint ama odafigyelésre és tiszteletre érdemes folyadék elfogyasztásáról, amelyre lenyelés előtt az átlagosnál több figyelmet fordítunk. A jó és a rossz bor megkülönböztetése egy kis idő után semmivel sem nehezebb, mint például a frissen facsart narancslé és a vízzel hígított áruházi „gyümölcslé” közötti ordító különbség felismerése. Vagy példálózhatunk a kávéval. Akik kávéznak, azok pontosan tudják, hogy a csészében lévő folyadék színe, illata és sűrűsége kóstolás nélkül, „szemre” is pontosan elárulja a várható töménységet. A borkóstolás éppen ilyen: nézni, szagolni, majd egy kortyot a szájban forgatva ízlelgetni.

Először a színt, a tisztaságot, a bor mozgását kell szemrevételezni. A komoly nedűk komótosan forognak a pohárban, mozgásuk szinte „olajos”. Lecsurogva a pohár belső falán lassú, hosszú lábakat, „templomablakokat” rajzolnak. 

Az illat esetében az intenzitás és a minőség is fontos. A fiatal, nem rossz értelemben véve egyszerűbb borok illata nem ritkán szinte harsány, túláradó. A komoly példányok illata esetleg zárkózott, felbontás után alig érződik. Az idősebb borokat ezért (is) kell egy vagy akár több órán keresztül a palackból kitöltve szellőztetni (dekantálni) kóstolás előtt. Az igazán nagy borok a dugó kihúzása után akár napokon keresztül is fejlődnek, más és más egyéniséget mutatnák. Érdekes játék három-négy jó bort kinyitni mondjuk péntek este, megkóstolni néhányszor óránként, majd visszatérni hozzájuk szombaton és vasárnap is. Izgalmas dolog érzékelni azt a pályát, fejlődést, amit egy ilyen bor bejár.

Az illatok és az ízek érzékelése során gyakran mutatkoznak ismerős jegyek, például alma, körte, málna, meggy, virágok illata, keserű mandula, hús, bőr, fűszerek. A borban érzett illatok és ízek csak hasonlítanak, emlékeztetnek ezekre. A borkóstolás lényege nem az, hogy minél több ilyen hasonlóságot ismerjünk fel, bár kellemes ez is. Sokkal fontosabb a bor harmóniájának, egyensúlyának keresése. Ez alatt a fő alkotórészek, a savak, az alkohol és – ha van – a cukor kiegyensúlyozottságát értjük. (Néhány gramm/liter maradékcukor a száraz borokban is lehet.)

Másik fontos szempont, hogy mennyire kifejező a bor. Mutat-e valamit abból a tájból, ahol termett, és azokból a fajtából, vagy házasítás esetén fajtákból, amelyek alkotják. 

Egészségünkre! (világháló)

tükröm, tükröm...

településeink…

Jászkarajenő 

Jászkarajenő község Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.

Fekvése 

Pest megye déli csücskében helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével. Egyike azon jász településeknek, amelyek nem Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartoznak. A település Szolnok és Cegléd között van, közel a Tisza mentén kialakult üdülő-övezethez (Tiszakécske, Kerekdomb, Tősfürdő-Lakitelek)

Története 

Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.

A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott.

A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben.

Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.

Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni,római katolikus plébániája 1863-ban alakult.

Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán.

Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.

Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.

Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több; úgynevezett kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.

Nevezetességei 

Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.

Református Temploma - 1899-ben épült.

Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt "Vén Gulyásnak" is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.

Ragadozó Madár: A Római Katolikus Templom mögött, a Polgármesteri Hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a "Ragadozó madár" áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.