ötlet – sarok…

8 lenyűgöző újdonság, amire használhatod az ecetet

Az egyszerű salátaöntet alap hamarosan a kedvenc szépségápolási kelléked és háztartási segítőd lesz.

Biztosan neked is lapul legalább egy üveg ecet a konyhaszekrényedben. Nem csoda, hiszen amikor különböző salátarecepteket osztunk meg veletek, az egyik nélkülözhetetlen összetevő mindig az ecet. Azonban az ecet sokkal több, mint egyszerű saláta dresszing alap vagy akár természetes tisztító.

A legtöbb ecet 95% vízből és 5% ecetsavból áll, ez a kis mennyiségnek tűnő ecetsav azonban csodákra képes. Milyen ecetfajtákat használjunk? A fehér-, az alma- és a fehérborecet a legjobb választás háztartási célokra, mert nem hagynak foltot és nem színeznek el, ellenben a balzsam- és a vörösborecettel.

Eltűnteti a kellemetlen szagokat az autóból

Hosszú utazást tervezel? Feltétlenül tegyél egy üveg ecetet és egy tálat a csomagtartóba! Ha egy éjszakára megtöltöd a tálat ecettel, az elveszi az összes kellemetlen szagot az autóból, legyen szó akár háziállatról, rosszul levő gyerekről vagy különböző ételekről. 

Tisztítja a hajat úszás után

A közvélekedéssel ellentétben, az uszoda utáni hajproblémákat nem a klór okozza. A hajszín fakulásáért a vörösréz maradványok tehetnek, amelyek a csővezetékekből és más uszodai felszerelésekből kerülnek a vízbe. Ha úgy érzed, hogy a hajszíned a zöld legalább 50 árnyalatát tükrözi már idén nyáron, akkor itt az ideje, hogy felfedezd az ecet csodáját. Öblítsd le a hajad fél csésze almaecettel és fél liter vízzel. Az ecetsav feloldja a vörösréz oxidjait, amelyek a hajad zöld árnyalatáért felelősek.

Elűzi a kellemetlen lábszagot és a lábgombát

A kellemtelen lábszag vagy lábgomba leghatékonyabb ellenszere az ecetben való áztatás. Lábszag ellen naponta 10 percre áztasd meg ecetben a lábaidat, mivel az ecetsav megöli a lábszagot okozó baktériumokat. Lábgomba ellen pedig öblítsd le olyan oldatban, amely félegységnyi vízből és félegységnyi ecetből áll, naponta kétszer, lábgomba elleni krém használata előtt. Az ecetsav segít kiszárítani a bőrben levő nedvességet, amely jó táptalaja a gombáknak.

Újjá varázsolja a fehér ruhákat

A fehérecet egy kipróbált és bizonyított folteltávolító szer. Adj egy csésze ecetet az öblítővízbe, hogy a fehér ruháid megőrizzék természetes ragyogásukat, eltűntesd a mosószer leragadásokat a mosógépedből, és száműzd a ruhákból a szagot.

Széppé varázsolja a kezeket

Tarts egy üveg ecetet a konyhai mosogatócsap mellett is, hogy eltűntesd a kezeidről a bogyós gyümölcsök, a cékla, és más élelmiszerek okozta elszíneződéseket. Dörzsölj sima fehérecetet a kezedre, a szappanos kézmosás után, hogy minden maradványt eltávolíts róla.

Egészségesebbé és ízletesebbé teszi az epret

Ha már szó esett a bogyós gyümölcsökről, áztasd meg egy órára a kedvenc nyári csemegéd, az epret egy kevés vörösborecetben. Bármilyen meglepően hangzik így elsőre ez a tipp, remekül kihozza az eper ízét és tovább növeli antioxidáns tartalmát. A vörösborecet pontosan olyan kiváló antioxidáns forrás, mint a vörösbor és a szőlőlé.

Enyhíti a medúzacsípést

A vizsgálatok megerősítették, hogy az ecetsav hatástalanítja a medúza mérgét, amely felelős a gyulladásért és a fájdalomért. Egy ausztráliai kutatás bebizonyította, hogyha ecetes vízbe áztatod a lábad (ahol a támadás érte) legalább 30 percre, az megakadályozza a méreg továbbterjedését is. Ne felejts egy üveg ecetet tenni a strandtáskádba, mielőtt a partra mész!

Kiírtja a gyomokat

A kertészetek többségében lehet kapni tiszta ecetsavat, a koncentráció jóval erősebb, mint az élelmiszerboltokban kapható ecet. A közértekben nem engedélyezik az árusítását, mivel veszélyesebb bánni vele, a magas savtartalom égési sebeket okozhat a bőrön. Ha méreganyagoktól mentes, házilag készített megoldást keresel a gyomlálásra, keverj össze tömény ecetet egy vagy két adag mosogatószerrel. A mosogatószerben található felületaktív anyag segít, hogy az ecet be tudjon hatolni a levelek és a gyökerek közé, így képes kiirtani a gyomokat. Az ecet ismételt alkalmazása savasítja a talajt, ezáltal meggátolva, hogy a későbbiekben újabb gyomok üthessék fel a fejüket. (Váczy A)

Mit szólsz hozzá?

különleges védekező póz...

Mit szólsz hozzá?

egészség – perc…

RENGETEG BETEGSÉG TERJEDÉSÉT ELŐZHETJÜK MEG, HA LECSUKJUK A WC FEDELÉT

Számtalan baktérium és vírus terjedését előzhetjük meg, ha lehajtjuk a WC fedelét, de még azelőtt, hogy lehúznánk azt - állítják a kutatók.

Ahogyan sokan a kézmosás szükségességét sem veszik komolyan, a legtöbben jó esetben csak akkor hajtják le a WC fedelét, miután lehúzták azt. Bár az utóbbihoz az is hozzájárulhat, hogy kevesen tudják, mennyi baktérium szabadul robbanásszerűen a levegőbe egy-egy WC-öblítés során.

Mark Wilcox ,a Leeds Oktató Kórház mikrobiológiai igazgatója és munkatársai a legújabb kutatásuk során is ezt a jelenséget vizsgálták, vagyis kíváncsiak voltak arra, hogy a WC öblítés során - főként kórházakban - hogyan terjednek a baktériumok. Kísérletükhöz steril WC-ket a kórházakban gyakran jelenlévő, hasmenést okozó szuperbaktériumal kezelték. Ezután a baktérium terjedését vizsgálták, attól függően, hogy az öblítés előtt lezárták a WC fedelét, vagy sem.

Az eredményekből kiderült, hogy mikor a fedél nyitva volt, a baktérium 10 cm-rel az ülőke fölé, valamint a padlóra és a WC tartály mindkét oldalára is eljutott. Ráadásul a levegőben még 90 perccel később is kimutatható volt. Abban az esetben, amikor azonban a fedelet már a WC öblítése előtt lehajtották, a baktériumokat semmilyen közvetlen felületről nem tudták kimutatni.

A kutatás eredményei a szakértők szerint elsősorban a kórházakban lehet nagy jelentőségű, de az otthonokban is rengeteg fertőzést előzhetnének meg az emberek, ha lecsuknák a WC-k tetejét.

"Nincs sok haszna, ha azután hajtjuk le a WC fedelét, ha már lehúztuk. Mi azt tanácsoljuk, hogy hajtsák le a fedelet az öblítés előtt, és mossanak kezet utána" - fűzte hozzá a doktor. (NőiNetCafe)

Mit szólsz hozzá?

tárlat - látogató...

Salvador Dalí munkássága

 

 

 

 

 

Mit szólsz hozzá?

csak egy gondolat...

 

tudod furcsa szerzet az ember, mert amennyiben úgy gondolja, hogy az élet egy játék, akkor nem árt tudatni a másikkal a szabályokat…

 

 

Mit szólsz hozzá?

egyperces…

Semmit

Szia! Bocs, hogy csak így megszólítalak. Olyan furcsa vagy, más, mint a többiek itt az utcán. Nézd, mindenki siet valamerre! Valakik boltba, biztos megint akciós egy kedvenc termék, azok ott munkából jönnek, ők látogatóba mennek mit tudom én kihez, te meg csak lődörögsz. Ez olyan furcsa. Itt mindenki rohan, de tényleg. Az autók dudálnak egymásra, meg a gyalogosokra, mások kiabálnak, a tömegben meg megy a lökdösődés, mintha mindenkinek valami marha fontos dolga lenne. Nyilván van is. Vagy legalábbis ők marhára fontosnak gondolják.
Mondják: a mai rohanó világ! És tényleg! Mindenki céltudatosan törtet valamerre.
Te meg nem.
Szóval, csak azt akartam kérdezni, hogy hova mész, vagy mi dolgod van, hogy ennyire ráérsz?
Semmi? Ez biztos?
De akkor miért mész?
Csak úgy? Az hogy lehet?
Akkor nyilván jössz valahonnan, ugye? El akartál jönni valahonnan.
Nem? Neked jó volt ott is, de inkább mész?
Az igen. Jó neked, azt hiszem.
Igazából tényleg jó lehet neked. Nem sietsz sehova, nem is késel le semmit…
Az az igazság, hogy szeretnék olyan lenni, mint te. Hogyan csinálod? Mert örülnék neki, ha lennének nyugodt perceim, óráim. Arra jöttem rá, hogy elegem van abból, hogy így élek. Hogy mindig valami után rohanok. Hogy mindig el akarok érni valamit. Hát persze, kihirdették, hogy az a frankó, ha eléred az álmaid, ha megvalósítod önmagad, meg ilyesmik. És ezekért persze küzdeni kell. Egy életen át. De tudod mi a baj? – persze, te biztos tudod, hiszen te már nem sietsz semerre –, csak jó kimondanom, mintegy saját magam megerősítésére: vágyaim és az álmaim nem az enyémek. Nem tudom, hol és mikor, kik és hogyan, de belém tuszkolták, és én meg elhittem. És mindenki elhitte. Mindenki él valamiért. Mindenki küzd valamiért. Egy életen át. Közben meg nincs is életünk, mert fölösleges dolgokra megy el az időnk…
Hogy most mit szeretnék?
Azt, hogy ne akarjak semmit. Hogy ne rohanjak senki és semmi után.  (Z. Cz. Domonkos)

Mit szólsz hozzá?

hát kell ennél több ész...?

Mit szólsz hozzá?

tudtad…?

1823. 08. 24. Miskolcon megnyílt a mai nemzeti színház elődje.

Az első előadáson Kisfaludy Károly "A tatárok Magyarországon" című drámáját mutatták be. A színjátszásnak Miskolcon a XVIII.századra visszanyúló hagyományai vannak. A város művészetpártoló közönségének olyan jó híre volt, hogy Wesselényi Miklós ideküldte az Erdélyi Magyar Színtársulatot. A társulat az 1800-as évektől a Korona vendéglő (ma: Avas szálló) kerthelyiségében, majd a Wesselényi által építtetett nyári színkörben lépett fel. Az ország első, állandó "kőszínházát" Kun János helyi kőműves építette fel. A színház 20 éves működés után tűzvész martaléka lett. Az újonnan emelt és ma is álló színház 1957. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit. (ezenanapon.hu)

Mit szólsz hozzá?

játék...

Mit szólsz hozzá?

településeink…

Pusztazámor

Pusztazámor község Pest megyében, az Érdi járásban.

Fekvése

Pusztazámor község kb. 150 m-rel a tengerszint felett, Budapesttől 28 km-re délre, az Etyeki-dombság lankái és az Érdi-fennsík között, a Zámorhegy lábánál, a Zámori patak két oldalán terül el. E kis patak a Gerecse hegység keleti oldalából ered, mint nagyobb társai a Szent László- és a Benta-patak, majd a Mezőföldre érve belefolyik a Bentába, s vele a Dunába.

Közlekedése

A község Budapestről autóval négy útvonalon közelíthető meg:

 - az M7 autópálya 22. km-nél a Regionális Hulladékkezelő Központ felé,

 - az M1 autópályán Biatorbágyon keresztül Sóskút felé,

 - Budapest–Budakeszi–Páty–Biatorbágy–Sóskút (nagyon szép út),

 - Budapest–Diósd–Érd–Sóskút

Története

A lösszel borított terület első lakói a falu északkeleti részén kb. 3000 évvel ezelőtt telepedtek meg. Legkorábbi leletei a bronzkori urnasíros kultúra idejébe vezetnek. A régészeti leletek között agyagedények, tálak, réz- és bronzeszközök, majd vasfegyverek tűnnek fel. Római hadiút húzódott a falutól délre, amit a múlt században feltárt két gazdag római sír is bizonyít, melyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek.

A régészek honfoglalás előtti, VII–IX. századi települések nyomaira bukkantak, és 1999–2000-ben, az ásatások során, 1234 avarkori sírt tártak fel. Dr. Maróti Éva ásatásvezető régész leírása szerint „a sírok egy részét ugyan kirabolták, de a férfi, női és gyermeksírokban így is gazdag leletanyag volt: előkerültek viseleti tárgyak (csatok, ruha- és hajfonatdíszek, övveretek, szíjvégek), munkaeszközök (kések, orsógombok, fenőkövek, tűtartók) és ékszerek (gyöngyök, bronzból készült fülbevalók, gyűrűk és karperecek). Érdekes, hogy fegyvert alig találtunk, csak néhány nagyobb kést, tőrt vas nyílhegyet és íjak csontmerevítőit. A halottak mellé a hosszú túlvilági útra ételeket adtak – ezt jelzik a sírban lévő edények és állatcsontok.”

Az avarkorban az elhunyt fegyveres férfival sokszor eltemették a lovát is; Pusztazámoron egy esetben kerültek elő csikó csontjai sírból. Három sírban viszont a gazda mellé temették hűséges kutyáját is.

 

Általában egyesével temetkeztek, a vázak nyújtott testhelyzetben, háton feküdtek, a sírok iránya északnyugat–délkelet volt. Néhány esetben az elhunytat oldalt fekve, felhúzott lábakkal temették el – ennek babonás okai lehettek. A sírok egy kis részében több váz volt: előfordult házaspár közös sírja, temettek el anyát gyermekével és házaspárt több kisgyermekével együtt is, de volt eset, amikor három kisgyermeket temettek el egyszerre.

 

A volt Barcza-tanya helyén létrejött Kommunális Hulladéklerakó építése során került elő ez a nagy tudományos jelentőségű lelőhely, melynek feltárását a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. anyagi támogatása tette lehetővé. A leletanyag a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához került, a Ferenczy Múzeumba, Szentendrére.

A Zámori-patak völgye már az Árpád-kor kezdetétől magyarlakta terület volt. Királyi birtok, mely gyakran szerepel királyi adományként. A Zamor név valószínűleg személynévből keletkezett. A XI–XV. század sok oklevelében megjelenő Zumur (Zamor, Zamur) nemesi család „Árpád fejedelem egyik mondai őse” (Szentpéteri Imre az árpád-kori gestáról). A település lakói még templomot is emeltek: a ma is álló remeteség északi Árpád-kori falmaradványa egy 4,6×6,7 m-es kápolnát feltételez. A Puszta-előtag a török hódoltság alatti elnéptelenedéssel, elpusztásodással kapcsolatos.

Zámor település első írott említése 1046-ból származik. A legenda szerint itt fogta el és vakíttatta meg a Szent István trónját követő I. (Orseolo) Péter királyt Vazul fia, András herceg követe. A XIV. századi Képes Krónikában Kálti Márk Zamur falváról ír, amikor Péter elfogatását és halálra kínzását meséli el. A Zumur név ekkor már a birtokos családot jelöli, akinek tulajdonában állt a mai települések közül: Szomor, Zámoly, Pusztazámor. Vajon a krónikás melyikre gondolt?

Zámor középkori történelméről adománylevelekből, birtokperek dokumentumaiból értesülhetünk. 1279-től nyomon követhető a falu birtoklása az ősi Zumur családtól Korláth Mihályig, aki 1556-ban Huszt várának megvédéséért királyi adományként kapta.

A török hódítás alatt lett Zámor „puszta”, mivel a község szinte elnéptelenedett. A faluban csak egy-két család maradt hírmondónak.

A XVIII. században két Korláth-testvér: István és Farkas a zámori birtok tulajdonosa. 1755-ben a Mentlerek házassággal kerültek a Korláth családba, majd később a Barcza család hasonló módon birtokolta a falut az 1945. évi földosztásig.

Pusztazámor népességéről az első utalás 1746-ból származik, miszerint akkor mindössze 25 lakója volt a falunak, viszont az oklevél említést tesz a lakatlan birtok „pusztatemplomáról”. A nemes Mentler család örökösei Pozsony megyei, csallóközi, Trencsén megyei birtokosok voltak és így az 1700-as években főleg lakóhelyükről telepítettek zselléreket Zámorra. A falu lakossága folyamatosan nőtt magyar, szlovák és német betelepülőkkel. Ezek az áttelepülő zsellérek itt házhelyi telket kaptak, agyagot, homokot az építkezéshez, ezenkívül a szőlőtelepítéshez területet és jogot. A mai zámori családok ősei is ebben az időben kerültek ide (pl. Futó, Szabó, Farkas, Szente, Ágoston, Szilágyi, Földi, Konrád, Hoffer, Knupfer, Bedő, Rehus, Holinszki, Petró, Hornyák, Proháczik, Csóli, Lizicska, Kuzsel, Kurek, Bielik, Fuzik, Pátrovics).

 

A több évtizedes betelepítés eredményeként a lakosság a múlt századra elérte a 400–500 főt és ezt tartotta sokáig, majd az utóbbi száz évben további növekedéssel mára már elérte a 800–950 főt.

1758-ban Mentler Mihály nagyszombati főbíró a XIII. századból fennmaradt román kori templomrom maradványainak felhasználásával megépíttette a zámorhegyi remetekápolnát Lenthy István, azaz „Jeromos atya” ferencesrendi szerzetes számára, aki 22 évig élt Nagyszombat mellett remeteségben s akinek megengedték, hogy Zámor hegyén letelepedjék és a környék falvaiban kolduljon. A második remete fráter Philippus Munkhuber ágostonrendi szerzetes. A hagyomány szerint a II. József-féle szekularizáció után a pálosrendi „Laci páter” húzódott meg itt. 1818-tól üresek a cellák. 1888-tól 1945-ig plébániatemplomként szolgált, melyet a község Knupfer András földbirtokosnak köszönhet, aki Érd határában lévő 120 kh földjét és néhány ezer forintot a felállítandó római katolikus plébánia alapítására hagyományozta. Titulusa: Urunk színeváltozása. Altemplomában sírok vannak; többek között Mentler Károly és János sírládája.

A Korláth-Mentler család egy egyszerű építésű kúriában lakott a Zámori pataktól délre (ma a Sinka Plast műanyagüzem). Mentler Mihály rendkívül jó ízlését és természetszeretetét példázza egy szép kert kialakítása, mely áthúzódott a patak másik oldalára is.

A Mentler család leányági örököse Barcza Károly tovább folytatta a faluépítő tevékenységet. A XIX. század második felében új kastélyt építtetett klasszicista stílusban; a két kastély közti patakvölgy kertjét pedig arborétummá fejlesztette.

Pusztazámoron az első iskola az 1870-es években létesült, Móri–Kőnig Károly áldozatos munkálkodásának és támogatásának köszönhetően. Az 1900-as évek során a község hol önálló volt, hol Sóskúthoz vagy Gyúróhoz csatolták közigazgatási egységként.

Az első világháborúba bevonult katonák száma 120, a hősi halottaké 18. Az elesett hősök emlékét vitéz Barcza Imre földbirtokos által felállított síremlékkel örökítették meg. A II. világháborúban elesett zámoriak emlékművét a falu lakói, hadiözvegyei közadakozásból emelték.

A második világháború alatt a térséget elözönlő szovjet katonák szétbontották és eltüzelték a templom tetőgerendáit, az épület rohamos pusztulásnak indult.

A háború alatt Tolbuchin marsall főhadiszállása volt a Koroda-ház, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik. Innen irányították a Budapestet ostromló csapatokat. A kúriának szép parkja volt őshonos fákkal. A házban egy védett Rákóczi-fej is volt bronzöntvényből, fakeretben, amely a székesfehérvári múzeumban található. A falu lakóit, köztük a Barcza család két tagját: Barcza Imrét és Széchenyi Pált, sőt még a falu papját, Nagy Ipolyt is elhurcolták a szovjet katonák „málenkij robotra”. Barcza Károly, volt máltai követ lengyel származású feleségét, Litka grófnőt küldte el utánuk, aki Vértesacsáról vissza tudta hozni őket sértetlenül. Kevés településnek adatott meg az, hogy a fronton elesett férfiakon kívül nem kellett elsiratnia senkit sem. Örök hála ennek az erős akaratú asszonynak!

A háború után a falu elcsendesült. A hatalomra került új vezetés nem szánt nagy jövőt a gazdasági és kulturális gyökereitől megfosztott Pusztazámornak. Szerep nélküli községként Sóskúthoz csatolták és 1951-ben Fejér megyétől Pest megyéhez került. A zámorhegyi remeteség rommá vált, a községháza bezárt, a kultúrház megroggyant, a kastély először szükséglakásoknak, később 1953-ban templomnak adott otthont, majd az 1960-as évek elején iskolaként szolgált és a falu lakóinak segítségével harcolt az enyészettel szemben.

1969-ben Sóskúttal közös Tanács alakult, mely a tanácstörvény módosítása után 1985-től külön háromtagú zámori előljáróság közbeiktatásával irányította a község ügyes-bajos dolgait.

1977–78-ban a faluban megvalósult a vezetékes ivóvízellátás.

Nevezetességei

Barcza-kastély

Mit szólsz hozzá?