településeink…

Kakasd 

Kakasd (németül Kockrsch) község Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.

Fekvése 

Az 1700 lelkes település Tolna megyében, Szekszárd (14 km) és Bonyhád (8 km) között, a 6-os számú főút mentén fekszik. A község a bonyhádi kistérségheztartozik. Határában, Bonyhád felé helyezkedik el a hozzá tartozó Széptölgyes.

Története 

Kakasd közelében már a kőkorszakban település volt, a XII. század derekán határában templom állt.] Kakasd neve, mint községnév, először egy Zsigmond királykorából való, 1436-ban kiadott oklevélben szerepel. A település a nevét valószínűleg valamely Kokas nevű köznemesi családról kapta. 1572-ben a község lakossága 60–90 fő között lehetett. Fő termelési ágait a búza és a bor képezték, de nagy jelentősége volt az állattenyésztésnek is. Konyhakerti és iparnövényeket is termeltek. A török hódítások idején Kakasd elnéptelenedett.

Az 1713. évi összeírásokban már újra szerepel a neve, lakói ekkoriban magyarok voltak. 1720-ban viszont a betelepüléseknek köszönhetően az öt magyar család mellett már kilenc német család is élt itt, összesen 81 fővel. Az 1718 és 1726 között történt betelepítések során pedig több mint 100 német családdal bővült Kakasd lakossága. A kakasdi első iskola 1720-ban, a belaci iskola 1724-ben épült. A mai templom 1810-ben készült, amelyet 1876-ban és az 1900-as években bővítettek. Bezerédj Amália 1828-ban alapította a belaci óvodát. A jobbágyság felszabadítási mozgalmának úttörője, Bezerédj István jóvoltából Kakasd lakossága volt az első egész Magyarországon, amely az 1840-es országgyűlés által megengedett örökváltsági szabadság jogán magát földesuraitól megváltotta. Ez idő tájt 986 lakója volt Kakasdnak.

1935-ben Belac és Kakasd települések egyesülésével jött létre a mai Kakasd község (német nevén Kockrsch). A második világháború után a német ajkú lakosság jelentős részét kitelepítésre ítélték. 1945 áprilisában jelentek meg a bukovinai székelyek első menekültjei. Az 1764-es mádéfalvi véres éjszaka óta bujdokoló-menekülő székely családoknak itt ígértek új otthont. A székely telepesek közé 1947 őszén és 1948 tavaszán felvidéki magyarokat is költöztettek. A régi művelődési ház lebontása után 1987-ben indult meg a híres építész, Makovecz Imre által tervezett faluház építése, a falu lakosságának példamutató összefogásával, társadalmi munkájával. A Faluház ünnepélyes átadására 1994-ben került sor, azóta számos rendezvény méltó helyszíne (bálok, lakodalmak, művészeti kiállítások, konferenciák, kulturális műsorok). A faluházzal megálmodott gondolat az itt élő lakosság együttélésének, összefonódásának állít emléket, amelyet még kifejez az első és második világháború hőseinek és áldozatainak állított emlékmű, valamint a ,,Zusammenleben,, (együttélés) szoborkompozíció.

Kakasd község 2009-ben partnerkapcsolati szerződést kötött a németországi Radibor, majd 2011-ben a szlovákiai Deáki településekkel.

Nevezetességei

Bíró Sándor képzőművész galériája

Faragott székely kapu és kopjafa

Faluház (Makovecz Imre)

Római katolikus templom (Szent Mihály arkangyal)

Szent Anna-kápolna

Harangtorony

Ulmi bárka (Ulmer Schachtel)

Együttélés (Zusammenleben) szoborkompozíció

I-II. világháborús emlékmű

Kálvária domb