településeink…

Kálló 

Kálló község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.

Fekvése 

Aszódtól 15 km-re, a fővárostól 55 km-re fekvő település. Megközelíthető közúton az M3-as autópályán Bagnál letérve Aszódon, Kartalon, Versegen keresztül.

Története 

Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalonéven és már ekkor egyházas hely volt.

Kálló település a váci püspök birtoka volt.

1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel.

A Török hódoltság alatt; 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal.

1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka.

1849-ben nagy kolera járvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét fellépett és ekkor 134 halálos áldozata volt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 2306 magyar lakosa volt. Ebből 2192 római katolikus, 55 evangélikus, 52 izraelita volt.

Népcsoportok 

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei 

Római katolikus temploma - a régi templom helyén 1805-1811 között épült.

Falumúzeum

Szent István szobor